Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
legkedvezőbb vízellátási rendszer, amelynél a részköltségek és azok egymásra, valamint az üzem össztermelési folyamatára való kihatásainak összege a legkisebb. A jövőben azonban mind gyakrabban kell számolni azzal, hogy az üzemek nem valósíthatják meg a számukra leggazdaságosabb megoldást, hanem körültekintő vizsgálatokkal alátámasztott, a vízgazdálkodás és a népgazdaság érdekeit szem előtt tartó eljárást kell meghonosítaniuk. 9.11. A vizigények megállapitása Vízigényeken a települések (városok, községek, lakótelepek, lakóházak, parkok, utak stb.), az üzemek (például a vasútüzem, a mély- és magasépítési munkahelyek stb.), az ipartelepek és a mezőgazdaság fogyasztóinak vízigényét, valamint a tűzbiztonsági vízigényt értjük. Meghatározása közelítőleg az egyes fogyasztóra jutó vízszükségletnek, az un. fajlagos vízszükségletnek (q) vagy fejadagnak és a fogyasztók számának (N) figyelembevételével történhet. A fajlagos vízszükséglet számos tényezőtől függ. így például települések esetében függ az éghajlattól, a lakosság létszámától és életszínvonalától, a laksürüségtől, a beépítés jellegétől, az egészségügyi berendezések fejlettségi fokától (pl. vannak-e klima-berendezések, csatornázott-e a terület stb.), a közterületek kialakítási módjától (a parkosítás mértékétől, az útfelületek minőségétől stb.), a vizméréstől és a vizdij kivetési módjától. Üzemeknél, ipartelepeknél és a mezőgazdaságban a vízszükségletet elsősorban a gazdasági cél, a munkafolyamatok felépítése határozza meg. Bármelyik vízellátási cél esetében pedig meg kell becsülnünk a hálózati veszteségeket. A fajlagos vízszükséglet értékét táblázatos formában adják meg. Ebből az értékből vezethető le az átlagos és a legnagyobb napi, továbbá a legnagyobb órai vízszükséglet értéke. A fogyasztók létszáma a tervezés időpontjában ismertnek tekinthető. A tűzbiztonsági vízszükséglet megállapításánál eltérünk a leirt számítási úttól, mert ez a szükséglet alkalmi jellegű, s Így nem szerepel a naponkénti vízszükségletben, hanem csak az órai vagy a legeslegnagyobb szükségleti értéket javítjuk vele. Mint érintetlen tartalékot biztosítanunk kell azonban a víztoronyban, tározőmedencében vagy már a vizszervező helyen, esetleg egyszerre több helyen. A vízszükséglet meghatározásánál figyelemmel kell lennünk a vízszükséglet térbeli eloszlására és időbeli változására is, valamint a minőségi igényekre. A vízszükséglet térbeli eloszlását a fogyasztók elhelyezkedése, ezaz a helyszíni adottságok szabják meg. A vizszökséglet időbeli változását a vizmü élettartamának végéig vizsgáljuk. A vizmü ugyanis addig az időpontig zavartalanul kell, hogy működjék. Az élettartamot a vizmü egyes részei élettartamának megfelelően ál- 73 -