Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

8. A kikötők és az ezekhez kapcsolódó partfalak

A raktárak nyújtsanak tágas rakodőfelületet, amelyek ritkán vannak alátámasztással megosztva és belső megvilágításuk egyenletes legyen. A raktár kezelhetősége végett az egymástól elválasztott árufajták célszerű rendben úgy legyenek a raktárban elhelyezhetők, hogy az árukat könnyen lehessen be-, ill. kiszállítani. A raktárak hossza 200-400 m körUl szokásos, de legalább a mértékadó hajőhosszal egyező. A szélesség ne legyen 70 m-nél nagyobb és kb. 30 m-nél kisebb. A raktárak alapterületének becslésénél 1-2,5-t áruterhelést lehet 1 m2 alapterületre számítani, az igy adódó értéket azonban még kb. 30%-kal növelni kell, hogy közlekedésre elegendő hely maradjon. Az egyes raktárak méretezésénél kiindulási adatként kell megállapítani az áruforgalom ütemét, ill. azt az időtartamot, ameddig átlagos üzemi viszonyok mellett az árut a kikötőben raktározni, ill. tárolni kell. A hasznos rakterűiét megállapításánál a forgalom eloszlásának szabálytalanságait szükség esetén a raktárak befogadóképességének növelésével kell kiegyenlíteni. A kikötői raktárakat a partfallal párhuzamosan célszerű telepíteni. Vasúti forgalom esetén a vizfelőli oldalon legalább 2 vas-, úti vágánnyal (egyik végén kihuzóvágánnyal), parti daruval, vasúti rakodóval (rampa magassága 1,12 m). A raktár előtti teret teherbíró pormentes burkolattal ajánlatos kialakítani. Emeletes raktár esetén a parti oldalon rakodőerkélyeket ajánlatos kiképezni. Közúti rá-, vagy elfuvarozás esetén a raktár ellentétes oldalán közúti rámpát célszerű kiképezni. A raktárak ajtajai toló vagy billenő rendszerűek legyenek, hogy mozgatásuk minél kisebb helyet vegyen igénybe.

Ásványolajtermékek különleges tartályhajókon kerülnek vizi szállításra. A kikötői tárolóberendezések földalatti része készülhet betonból vagy vasbetonból lemezboritással, föld feletti része általában fémanyagu.

A tartályból esetleg kifolyó anyag megfogására földtöltést kell építeni, amely az egves tartályokat külön-külön körülveszi, és megakadályozza, hogy a gyúlékony anyag a tárolőhely körzetét elhagyja. A földgátakat úgy kell megtervezni, hogy az általuk és a tartály által közrezárt térben az egész tárolt térfogat elférjen. Olajkikötők, ill. csatlakozó olajvezetékek környékére különleges tűzvédelmi előírások érvényesek, amelyekre már a tervezésnél figyelemmel kell lenni.

Hajótároló szinek különösen kishajőkikötőkben kerülnek alkalmazásra. A hajókat megfelelő támaszokon egymás mellett helyezik el, de könv- nyü és kisméretű hajók egymás fölött, állványokon is tárolhatók. Hajók tárolására leginkább a sporthajőzás holtidényben van szükség, az időszakos javításokat, karbantartásokat általában a tárolóhelyen vagy ahhoz kapcsolódó műhelyben szokták elvégezni.

Üzemfenntartási építmények, mozdonyszinek, akkumulátortöltő állomások, vízszolgáltató berendezések, közmüvek építményei, áruüzemi épületek (magtisztító, hordőmoső, fertőtlenítő stb.)., lakóépületek (kikötői dolgozók és hajőszemélyzet részére), gazdasági épületek (pl. kertészet) stb.

Távközlő berendezések épületei (távbeszélő központ, irányitó állo- 65 -