Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
8. A kikötők és az ezekhez kapcsolódó partfalak
védztt oldal vLNV*f.OO ■viXV+OM Iszap 8-9. ábra Hullámtörő kőgát mintaszelvénye (Balaton) 8. 52. A móló A móló olyan vízi építmény, amely szerkezeti kialakításától függően többféle igény kielégítésére alkalmas. A mólók fő rendeltetése a különböző vizijármüvek részére alkalmas kikötőhelyek biztosítása. A móló minden esetben csatlakozik a szárazföldhöz (parthoz), igy egyidejűleg a part és a kikötőhelyek közötti közlekedési lehetőséget biztosítja. A móló a partról indulva a sekélyebb vízmélységek érintésével fokozatosan éri el a nagyobb vízmélységet, igy különböző méretű (merülésü) hajók kikötését teszi lehetővé. A móló egymaga is alkothat kikötőt olyan partszakaszokon, amelyek természetes vagy mesterséges módon védve vannak a nyiltviz hullámzásától, légnyomásaitól stb. Mőlős kikötőink kikötői vizterületét azonban nem csak a móló tényleges hossza határozza meg, hanem az a körülmény is, hogy teljes védettséget ezekre a kikötőkre sem a természetes öblözetek, sem pedig az egyéb hullámtörő szerkezetek nem nyújtanak. így a kikötésre az időjárási tényezők alakulásától függően néha csak a móló egyik oldalán áll nyugodt vizterület rendelkezésre, a móló un. szél alatti oldalán, és ez a körülmény a kikötő forgalmát időről időre korlátozhatja (8-10. ábra). Mólős kikötőnek kell tekinteni azokat a kikötőhelyeket is, amelyek mesterséges szigetként megépítve biztosítják a szükséges kikötői partfalhosszat. Az elmondottaknak megfelelően a mólók két szerkezeti egységre bont- a bejárati rész- a móló- vagv kikötőiéi. A bejárati rész kismerülésű hajók kikötésére, illetve a parttal való kapcsolata biztosítására szolgál. A kikötő-(móló-)fej rendeltetése első1 hatóak:- 48 -
