Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
7. Az árvízvédelem és foyószabályozás néhány kérdése
kisebb magasítás esetén hullámverés elleni védelemmel ellátott nyulgát, ennél nagyobb magasítás esetén jászolgát (7-8. ábra). Ezek a gátmagasi- tások akkor hatásosak, ha alattuk a töltéskorona ép és nem szivacsos szerkezetű, és ha állandó őrizet mellett folyamatosan erősitik őket. Gátmaga- sitásboz a legjobb védekezési anyag a jól, gyorsan és vizzáróan elhelyezkedő földeszsák. 7.32. Védekezés a hullámverések ellen A véderdővel kellően nem védett és burkolattal el nem látott szakaszok nagy részén a hullámverés eróziója ellen védekezni kell. Ez lehetséges a hullámok amplitúdójának csökkentésével még a gát előtt, tehát a hullámenergia olyan fel emésztésével, hogy a hullámok még a gát előtt szétessenek, de lehetséges a hullámok iitőhatásának a gáton való felfogásával is. A hullámok energiájának a gát előtti vizrészen történő felemésztése esetén a hullámok a töltést egyáltalán nem, vagy csak csökkent energiával érik el. A hagyományos - rőzsemüvekből készült - védelmi eszközök mellett ma már kiterjedten használják a korszerűbb anyagokat és berendezéseket is. Erre a célra eredményesen használhatók pl. a műanyag szövettel vagy fóliával kombinált- úszó hullámfogók. A hullámok ütőhatásának a gáton való felfogása csupán részleges védelem, mert igy csupán az ütőhatás következményeitől mentesül a gáttest, ugyanakkor pedig az örvénylő vizmozgás és a gáttestben már említett nyomáslüktetés - ha csökkentett mértékben is - megmarad. Nem bizonyultak sikeresnek a főliateritéses rézsüteritések, rövid idejű hullámverés káros hatásának csökkentésére földeszsáksorok elhelyezése jöhet szóba. 7.33. Védekezés a töltéstest átázása és csúszása ellen A védekezés kétféle lehet: közvetlen és közvetett. Közvetett védekezés esetén mindenkor a gát vizfelőli oldalán kell elzárni a szivárgás htját, hogy a gát további átázása megszűnjön és ezzel javuljanak a talajmechanikai jellemzők. Ezt a gátba vagy a gát elé vert különböző hosszúságú és esetleg kihorgonyzott százdfalakkal és a szádfal mögé döngölt földdel lehet elérni. A védekezés lényege minden esetben a beszivárgás megakadályozásával egyidejűleg a töltés méretének és igy a gát szivárgási ellenállásának növelése, járatokon keresztül észlelt vizmozgások esetén elegendő a befolvás helyének vagy a beszivárgás felületének a befedése műanyag lemezzel, de erős szivárgás, átázás vagy rézsüuszás esetén szátfalas megerősítésre van szükség. A közvetett védekezés célja a gáttest víztelenítése és szárítása, a talajmechanikai jellemzők javítása és a csúszó yátrész megállítása, ill. megtámasztása a csúszás elhárítása végett. A mentett oldali rézsűre felhordott 16
