Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)
9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai
Vízszintes tengelyű felületi levegőztetésü rotorok. A szükséges levegőt a viz fölött elhelyezett tüskés henger forgatásával juttatják a vízbe, mégjfedig a ’’tüskék" 5-12 cm mély merülésével. A forgó hengereket a levegőztetőmedence valamelyik hosszirányú fala mentén helyezik el (9-41. ábra), A vízbe csapódó, rendszerint idomacélból kiképzett tüskék a levegő bevitelén kívül a keresztirányú áramlást is létrehozzák a medencében és ezzel az elkeveredést is elősegítik. Átalában több rotorelemet kapcsolnak egymáshoz, rugalmas tengelykapcsoló segítségével. Függőleges tengelyű felületi levegőztetőrotoros berendezés. A szerkezet függőleges tengelyre szerelt, a viz felszínén, ill. részben a vízbe merülő turbinakiképzésü lapátkerék, amelyet a vízfelszín fölötti kezelő födémen elhelyezett elektromotorok hajtanak meg (9-42. ábra). A lapátkerék forgásával a medencében erős turbulens mozgás alakul ki, amely ugyanakkor áramló mozgásra is kényszeríti a medencében a szennyvizet. A vízfelszínen kialakuló heves örvényü vizmozgás egyben levegőbekeveréssel is jár, ami alkalmas a szükséges oxigén pótlására a tisztítandó szennyvízben. Több kedvező műszaki tulajdonsága miatt elterjedő berendezés. Egyik hazai típusa az ABTA-AERATOR levegőztetőberendezés. Oxidációs árok. A berendezésben végbemenő folyamat alapján a rendszert teljes oxidációs tisztításnak is nevezik, mivel benne a szennyvíztisztításkor keletkező iszap stabilizálása is végbemegy. Ugyancsak ez utóbbi miatt, stabilizációs rendszerként is említik. Az oxidációs árok működése tulajdonképpen eleveniszapos tisztítás, csak a napi fajlagos BO^rterhelés az árokban keringő szennyviz-iszap elegyhez viszonyítva alacsony. A szenny viz tartózkodása ideje az árokban 1-2 nap. Emiatt a lökésszerű terhelésekkel szemben kevésbé érzékeny. Kémiai tisztítás A biológiai utón megtisztított szennyvízben visszamaradó különböző anyagok kivonására további tisztítási eljárás alkalmazható. A visszamaradó anyagok többnyire valamilyen szerves szennyező anyag, lebegő anyag, mineralizációs végtermék, foszfát, ammőnium, nitrát, detergens, izár- talmat adó ipari eredetű anyagok (pl. fenol) olaj stb. E komponensek valamelyikének vagy az igényektől függően valamennyinek kivonására a már tisztított vízből további tisztítási fokozatot kell építeni. A tisztítási módszerek különbözők, mint pl. a vegyszeres Ulepités, homokszürés, aktiv- szenes szűrés, fertőtlenítés stb. E harmadik fokozathoz tartozó eljárások már a vízkezelési módszerekhez sorolhatók. A szennyvíziszap kezelése A szennyvíztisztítás sajátossága, hogy a tisztított viz tovább kerül a befogadóba, ugyanakkor a vízből kivont anyagok (szennyvíziszap), mint a tisztítás melléktermékeit, káros hatásuk megszüntetésének mértékéig tovább kell kezelni. 149
