Csongrády Kornél: Vízépítés II. (Tankönyvkiadó, Budapest, 1979)

9. A vízellátás és csatornázás vízépítési műtárgyai

Nyilt (szabadfelszinti) szűrők A nyilt szűrők általában felül nyitott, téglalap alakú medencék. Főleg nagyobb viztisztitő műveknél alkalmazzák, elsősorban felszíni vizek tisz­tításához. Egy-egy medence szürőfelülete a 100 m^-t is elérheti. A gyakor­latban a jobb kezelhetőség és rugalmasabb üzemelés érdekében azonban inkább kisebb, 50 körüli szűrőegységeket építenek. Mivel a szürőfelület nagysága és az öblítéshez szükséges szivattyúk, ill. légkompresszorok tel­jesítménye között hidraulikai összefüggés van, a medenceegységek mére­teit az alkalmazott öblitőszivattyuk és kompresszorok teljesitménylépcső- zésével ajánlatos összhangba hozni és ennek megfelelő egységes méretű medencetipusokat kialakítani. A szűrők kialakítását befolyásolja a szürőfenék kiképzése, az öblítés módja (csak vízöblítés, vizlevegőöblités), a szűrési sebesség, a szűrők szabályozásának megoldása. Közép-európai időjárási körülmények között - igy Magyarországon is - a nyilt gyorsszürőket fedett épületben helyezik el. A szürőmedencék külön alapozással készülnek, az épület rendszerint pillérvázas, kitöltő­falas csarnok, amely a szűrők külső behatások elleni védelem, a szűrők gépészeti berendezése, a kezelőszemélyzet elhelyezésének céljául szolgál. A szürőterem füthetőségét biztosítani kell. Az algásodás ellen zöld szinü ablaküvegekkel védekeznek vagy aljlak nélküli kizárólag mesterséges világitásu és szellőzésű csarnokot építenek. Egyrétegű szűrők számos változatban ismeretesek. A 9-13. ábrán a WABAG-tipusu (NDK) szűrő vázlatos elrendezése látható. Szűréskor a nyersvíz a középső vályúból folyik be, áthalad a szűrőrétegen és a szűrő- fenéken, majd a középső szürtvizcsatornán távozik a tisztavizmedence felé. Öblítéskor az öblítővíz és a levegő fordított utat tesz meg: az alsó középső csatornán lép be, felfelé halad a szürőfenéken és a szűrőrétegen át, az utóbbit átmossa és végül a középső tisztavizbevezető vályún és a két szélső iszapvizelvezető vályún át távozik. Ennél a megoldásnál a szürőfenék fe­szített betonlapokba betonozott kemény porcelán szürőgyertyákból áll. Az öblítés vegyes rendszerű (levegő+viz). A Fővárosi Vízmüvek 200 000 m^/nap kapacitású felszíni viztisztitő müvének gyorsszürői az I. ütem­ben 27 m^-es egységekben a 11. ütemben már 56 m2-es egységekben épül­tek. Az I. ütemben 0,60 m vizboritásu, 1,10 m rétegvastagságú 0,8 mm átlagos szemcsenagyságu kvarchomok töltésű szűrők készültek, vasbeton gerendákra helyezett azbesztcement nyomócsőből készült szürőfenékkel. Az azbesztcement csöveken terül el a felfelé csökkenő szemcsenagyságu kavicsból kialakított támréteg. A csövek alul perforáltak a levegőjáratok biztosítása végett. Az öblítővíz a csövek közti 1 mm-es réseken jut a le­vegővel elegyedve a kavics támrétegbe, ahonnan egyenletesen szétosztódva öblíti a támréteg feletti szürőhomokot. A II. ütemben támréteg nélküli monolit vasbeton szürőfenék készült,- 102 -

Next

/
Thumbnails
Contents