Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

68

■annyiaégeket a Jelenlegi éa a tervezett állapotban, a különb»«« duzzasztást aalntek eaetén vár- hatéan Szeged fölött lerakódé hordáiékaennylaégeket vizéllásoaztályközönként éa összegezve, vala- ■lnt a jelenleg aaállltott hordalékmennyiség lntegrálgörbéjét la.

II.5,15. ábrát A vízálló»tartósság megváltozása a duzzasztás hatására

A szintén medertározásos tlazalöki duzzasztómii esetében hasonló módon végestek számi-» tásokat a duzzasztott tér íeltöltódéaének becslésére 18J. Az 1954-59 Időszakban az Ismételt ke^ resztszelvény felmérések Illetve a hordalékmérések szerint 900.000 m^ volt az évi átlagos fel-i töltódés a kb. 100 km hosszú duzzasztott Tisza-szakaszon. A legnagyobb mértékű fellszapolódág közvetlenül a duzzasztómű és a hajózsilip fölötti 200-500 m-es szakaszon, valamint a Keleti Főcsatorna vízkivételt müvének környezetében állt elő.

A Tisza II. duzzasztómű víztározójában az előzetes számítások szerint [9] 1,3 millió m"' hordalék lerakódása várható évente. Ez a hordalékmennyiség a 265 millió, illetve távlatban 400 millió m^~es tározó hasznos térfogatát több év alatt lényegesen csökkentheti.