Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

80

A szerző ugyancsak grafikusan adja meg a kát integrál értékét és a/h függvényében. Einstein a Jellemző (pl. közepes) szemoseátmérő kétszeresére veszi a értékét és feltét telezi, hogy ezen belül a vízfolyás diffúziós tevékenysége gyakorlatilag megszűnik. Az a ■ 2 d^ vastagságú mederráteget tehát már a görgetett hordalékmozgás tartományához tartozónak tekinti.

w

XI.5.6. ábra: A Kalinske-egyenlet integrál tagjának függvénye különböző relativ érdességek esetén (n = Manning-fóle érdesség! tényező)

A fentiek alapján a hordaléktöménység íüggélymenti eloszlását számithatjuk,mivel azonban ehhez legalább egy tényleges mintavételre van szükség, célszerű azt több pontban is elvégezni. így két egymástól független utón is előállíthatjuk a töménység mélység szerinti változását feltüntető töménységgörbéket. A jelleggörbék alapján könnyen meghatározhatók a filggélyközép- töraénységek, majd ezeknek a keresztszelvény megfelelő részterületeivel való súlyozása révén a szelvényközáptöménység állítható elő.

A mért szelvónyközóptöménysógekből számított lebegtetett hordalékhozam és a hozzátartozó vízhozam órtékpárok kettős-logaritmikus diagramba rakása és kiegyenlítése utján hasonló grafikus vizhozam-kordalókhozam kapcsolatok szerkeszthetők, mint a görgetett hordalékhozam esetében (II.5.1. ábra).