Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
77 hasonló összetételű alluviális mederben folynak. Kiegyenlített vízszállítású, homokmedrU folyók esetében, egyenes szakaszok az Einstein függvényhez hasonló fokú megbízhatósággal közelíti meg a mért értékeket. Bár Blench kavlos mederre is alkalmazza elméletét, az egy durva kavics medrti, nagyesésU hegyi folyón végzett összehasonlító vizsgálat során [251 a fogóval mért hozamoknál Jóval magasabb értékeket szolgáltatott. A rezslm-képletek hazánkban kevéssé Ismertek, mégis Indokolt lehet az alkalmazásuk, elsősorban homok és apró kavics szemösszetétel és kevésbé, vagy egyáltalán nem szabályozott folyószakaszokon. Az eredmények a k meanderkorrekciós tényező helyes megválasztása esetén kielégítően reálissá tehető, ha van összehasonlítási alap (mérési eredmények, más eljárások stb.) A különböző tlpusu képletek által szolgáltatott eredmények eltérései meggyé- ően bizonyítják, hogy adott esetben minél több különböző összefüggés felhasználásával célszerű összehasonlító számításokat végezni. Az eredményeket nemcsak egymással és a hordalékfogós vagy Jelzőanyagos mérési eredményekkel tanácsos összevetni, hanem az Is szükséges, hogy a vízhozam-tartósságokat Is figyelembe véve közelítően meghatározzuk a folyó évi átlagos görgetett hordalékszál- lltását. A nagyságrondilog hibás eredményeket szolgáltató számítási eljárások Így könnyebben felismerhetők és reális mérlegeléssel kiválasztható az illető folyóra leginkább alkalmazható összefüggés. A görgetett hordalékhozam képletek alkalmazásának bemutatása, illetve az általuk elérhető pontosság érzékeltetése végett a Moyer-Peter [21], Erkek [Iá], Shields [32] és Schoklitsoh [31] összefüggés segítségével számítottuk a görgetett hordalékhozamokat a dunaremetei szelvényre vonatkozóan. A hordalékmérések eredményeit a figyelembevett Jellemzőkkel együtt, a számított hordalékhozamokat és azok százalékos eltérését a mórt értékektől a 11.5.1. táblázat tünteti fel. Mórt Vízállás H [ cm] 2á0 360 á50 Vízhozam Q (mVs] 950 IbOO 2550 Átl. hordáiékhozam [kg/s] 0,67 5,12 15,15 A számításnál flgyolembevett Esés I [cm/km] 33 33 33 Átlagos szemátmérő ** [ mm] 2,6 á,2 5,1 Számított hordáiékhozam Meyer-Peter Gg [kg/s ] 2,87 22,82 36,23 Erkek Qg [kg/s] 0,68á 8,10 26,78 Shields Gg [kg/s] 0,0105 0,0381 0,0890 Schoklitsoh °g [ kg/s] 0,5'i3 2,1 áO á.álO szerint Eltérés a mért hordalékhozam százalékában Meyer-Peter 1*1 + 328 + 3á6 + 139 Erkek m ♦ 2 + 58 + 77 Shields m- 98- 99- 99 Schoklltsch ir.i- 19- 58- 71 alapján , II.5.1. táblázat Látható, hogy a Meyer-Peter és Erkek féle képlet a mértnél nagyobb, a Schoklltsch, de különösen a Shields féle összefüggés a mértnél kisebb hordalékhozamokat adott. Tekintetbe véve a görgetett hordalék mérésének közismert pontatlanságát, valamint a számítások során alkalmazott egyszerűsítéseket és feltételezéseket, a Shields képlet kivételével a többit nagyságrendi becslések végrehajtására alkalmasnak kell minősítenünk. A mért és számított értékek közötti eltérések
