Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
75 A fonti képletben ^ a görgetett hordalékmozgás megszűnéséhez tartozó középsebesség: V O ■5,7 hl/5 (30) K a bordalék szemöaszetételónek inhomogén!tását kifejező tényező: K " k A sebességkülönbségekkel és arányokkal számító összefüggések közül Samov képlete viszonylag egyszerűen követhető és reális eredményeket adott a Rábán 80 m3/s esetén. A* eredményok növekedése a vízhozamokkal azonban túlzottnak látszik, búr tényleges mérések ezt még nem támasztják alá. A Duna esetében Jobban megegyeztek a számított és a mórt horrtalékhozam értékek. A görgetett hordalékmozgás megszűnéséhez tartozó közópsobessóg képlete a mérésekkel igen Jó egyező e- redményt adott. A Rábán nagyobb vízhozamoknál a (v/v^)3 tag hatása túlzottan dominál és elsősorban ennok tulajdonítható a hozamok gyors növekedése. Nem tisztázott a K tényező változása a vízhozam, illetve sebesség függvényóhen. Velikanov teljesen más irányban Indulva el, a oederíenéken légióiul elhelyezkedő d’ vastagságú hordalékrétegben mozgó szemcsék térfogatának az egész térfogathoz való viszonyát jelentó m tényezővel fejezi ki n hordalékhozamot [36): = md’ vh [ra3/».m]. (31) A képlet előnye egyszerű felépítése, a benne foglalt tényezők szánért ékének meghatározása azonban inkább becsiéssel, mint közvetlen méréssel történhet, ezért sok bizonytalanságot rejt magában. A hordalékszemcsék haladási sebességét, v^-t Velikanov más szovjet kutatók kísérletei alapján a (v-v^) sebessőgtöbblet lineáris függvényeként fejezi ki, feltéve, hogy v^ ugyanarra a hordalékszeinose-írakcióra nézve állandó. Ez a feltétel természetesen csak homogén szeraösszetéte- 1U hordaléknál teljesül, mert kísérletek [2'i] és elméleti megfontolások [11] szerint a gyakorlatban csaknem minden esetben előforduló vegyes szemösszetétel esetén az egyes frakciók megindulásához tartozó v^ kritikus középsebesség nagysága a szemeloszlás függvénye. A teljes keresztszelvény hordalékszállltásának számításakor a fenti problémához Járul még a hordalékmozgási sáv szélességének meghatározásában levő bizonytalanság. A legtöbb folyón a rövid tartósságu, kivételesen nagy árhullámoktól eltekintve, a lényegesen hosszabb tartósságu és gyakoribb közepes nagyvizek idején a görgetett hordalék csak a keresztszelvény szélességének egy bizonyos hányadában mozog. Simons és társai homokmeder esetére az alábbi összefüggést adják [33]: gg = (5” ^)yh + Cx [m Vs.ml (32) ahol y - a hordalék hézagtényezője: 1 _ a teljes térfogat - a tömör rész térfogata A ~ a tömör ró3z térfogata h’ - a dünék átlagos magassága Cj - a dünék mozgásától független görgetett hordalékhozam, mely zérussá válik, ha a medret a dünók teljesen befedik. A hordalékmozgás átlagos sebességének és a mozgó sáv szélességének közvetlen helyszíni mérését teszik lehetővé az utóbbi két évtizedben bevezetett és egyre Jobban terjedő jelzőanyagos (tracer) eljárások, melyek a mozgó rétog vastagságának becsléséhez is értékes támpontot adhatnak [25]. Megjegyezzük, hogy a kavics-meder esetén a különböző megoszlású elektronikus hordalék- zöroj-hallgató készülékek is alkalmasak a mozgási sáv lehatárolására, de a Jelzőanyagos eljárás alkalmazása nem függ a szemcseátmérőtől. A hordalékhozam számítása a rezsiméimólét alapján A folyók rozsItnelmélets az előzőektől teljesen eltérő oldalról közelíti meg a folyók ioedornlakitó folyamatát és ezen belül a hordalékmozgás kérdését. Blench [1] az úgynevezett
