Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

67

1 R 0 I) A 1, 0 H

\ t Allliprf. ■ >/. J. : Twenty yonrB of work In the domain of underwater ion formation. — Ass. Iilf.

d'Hydrologie Solentlflque Bull. No. 23., niga 1938.

2. Bogdánty ö. ; Kása és fonókjég a folyókon. - VlzUgyi Közlemények. liudupost, 1911. 9.

3. Caoinu J.: A Tisza JógJelensógeiuok statisztikai előrejelzése. - Vízügyi Közlemények. Budapest, i960. 3.

é. Előterjesztés a Főváros árvédelme és a Soroksárl-ég befolyása tárgyában az 1891. óvi Jégzajlás alkalmával. - Vízügyi Közlemények. Budapost, 1992. IV.

3. Előterjesztés a Középduna szabályozás tárgyában. - Vízügyi Közlemények. Budapest, 1899. VIII.

6. Horváth S.: A dunai hajóút és Magyarország. - Vízügyi Közlemények. Budapost, 1959. 9.

7. Horváth S.: Jogviszonyok a Duna Engelhartszell és hullna közötti szakaszán, különös tekintettel a Budapost alatti szakaszra. - Kandidátusi disszertáció. Budapest, MTA. 1957.

9. Horváth S.: A csatornázás hatása a magyar Duna Jógjárására. - Vízügyi Közlemények, Budapest,

I960. 9. - 1961. 1.

9. Horváth S.: A folyószabályozás és a Jógjelenségok kapcsolata. - Korszerű folyószabályozás.

OVH. Budapest, 1909.

10. Ihrig 0.: Az 1956. óvl Jeges árvíz Magyarországon. - Vízügyi Közlemények. Budapest, 1956. 9.

11. Eászlóffy W,i Folyóink Jégviszonyai, különös tekintettel a mAgyar Dunára. - Vízügyi Közlemények. Budapest, 1939. 3.

12. Eászlóffy W.; A folyók Jógvlszonyal. - Magyar Technika, Budapest, 1999. 2.

13. Lászlótfy W.: Folyóink Jógvlszonyal. - Mérnöktovábbképző Intézőt, Budapest, 1953-59. évi.

3937.sz.

19. Szlgyárté Z,: Hidrológiai események becslése eloszlásfüggvények segítségével. - Vízügyi

Köziemónyok. Budapest, 1966. 9.

15. VITUKI: Folyóink Jógvlszonyal. - Magyarország Hidrológiai Atlasza III.3. Budapest, 1959.

II. 5. A FOLYÓK HORDA LÉK JÁltÁS .ÍNAK JELLEMZÉSE

Minden folyó több-kevesebb ásványi anyagot szállít magával, amely a vízgyűjtőjéről *- rózió utján Jut a mederbe, Illetve maga a folyó termeli partjainak megbontása és elmosása utján. A lebegtetve és görgetve szállított ásványi anyagok (iszap, homok, kavics) Jelentősön befolyásolják a folyó élotót, medrének alakulását és a folyóra telepített, vagy azzal kapcsolatban álló műszaki létesítmények üzemelését, fenntartását»

A hordalékviszonyok, a folyó hordalékjárása tehát elsőrendű fontosságú tényező a szabályozásnál, hiszen annak célja elsősorban a meder alakjának, méreteinek állandósítása az Igé- nyeknok megfelelően. A kívánt medorméretek elérése és fenntartása (lohetőleg gyakori kotrás nélkül) azt » követelményt rejti magában, hogy a tervezett modernek lerakódás- és klmosásmentesnek kell lennie, hosszabb idő átlagában ia,_9

Egy folyó hordái ókjárásának Jellemzéséhez nemeseik hooszuldejü vizállásészielésekre és vízállás-vízhozam kapcsolatokra van szükség egyes állandó vlzmérco-szelvényekben, hanem ugyanott végrehajtott rendszeres hordalókmérésekre is^> A vízjárást adatok megbízhatósága tehát alapvetően fontos a hordáiókJárási adatok megbízhatósága szempontjából is. A hordulékmóróel eszközök és módszerek közismert fogyatékosságai miatt a hordalékmérési adatok pontossága lényegesen klsobb a vízjárás! adatokénál és igy azok a log több esetben csali közelítésnek tekinthetők.

A hazai műszaki gyakorlat a hordalékszállltast csupán két részre (lebegtetett és görgetett) osztja. A külföldi szakirodalom mindkét részen belül Ismer több alcsoportot Is, azonban a túl részletező felosztás Jogosultsága és a csoportok elhatárolása vitatható, ezért azokkal a továbbiakban non foglalkozunk.

A lebegtetett hordnlékszállltás mintavétellel könnyebben és pontosabban határozható meg mint a görgetett, azonban köveset tudunk a kétféle hordáiéknozgás közötti kölcsönhatásokról,