Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
Némi elhanyagolással feltételezhetjük, hogy ugyanazon a vízfolyáson - ot2 - <*■ • Ebben az esetben _E_ oc "l B1 Tkl ■ n2 D2 \2 (12) Illetve, ha az indulási szelvény indexe 1., az érkezési szelvény indexe 2, az érkezési szelvényben a zaj lás sűrűsége az alábbi összefüggéssel fejezhető ki: n 2 nI B1 Tkl Ä2 yk2 (13) A (13) Összefüggés megoldása nera jelent ugyan különösebb nehézséget, a gyakorlat szájára azonban kényelmesebb az egyenlet pontsoros vagy vonalsereges nomograamal történő megadása. Elképzelhető az alapmennyiségek táblázatos megadása is. A II,A.3. ábra a B.v^ megoldását mutatja pontsoros nomogram segítségével. Bármely B vlztUkörszéleaség óh középsebesség Ismeretében egyszerű leolvasással meghatározhaté a B.v^ szorzat értéka. i/i in ai •IV N V) .5 N > CD 500 4,00 300 ,200 100 90 00 70 60 50 4.0 30 20 10 X a? L0.1 II.A.3. ábra: Pontsoros nomogram a B.v^ érték meghatározására A znjlás sűrűségének meghatározásához szerkesztett vonalsereges nomogramot mutatja a Il.á.1», ábra. Iamerve az indulási szelvényen a zajlás sűrűségét (I) , a szelvényen Időegység a- lntt átvonuló viz felszínét (2), az érkezési szelvényben Időegység alatt átvonuló víz felszínét (3), meghatározható az érkezési szelvényben a zajlás sűrűsége (k) . Természetesen a zajlás sűrűségének és a szelvényen Időegységen átvonuló viz felületének Ismerőiében meghatározható a szelvényen Időegység alatt átvonuló Jég felülete Is.
