Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
57 színen, mind a felszín alatt. A lebegd As fenékjég gomolyagokban összeállva a víz színére emelkedik. Ezt szotya jégnek nevezik. A további lehlilás folyamataként Jégtáblák alakulnak ki, amit a folyó tovább szállít és ezek sűrűsödésével kialakul a zajlós folyamata. Magyarországon az alábbi jógiéleségeket különböztetik meg. Parti Jég - mozdulatlan Jégsávok az egyik, vagy mindkét part mentén, ha környezetükben a folyó közepe nincs befagyva. Vízben úszó hó - puha, nem összefagyott formátlan tömeg mely vizes vattára hasonlít. Hártya Jég - vízben úszó vékony, tU és lemozalaku Jégkristályok. Kása .1 ég - vízben úszó szivacsos, lyukacsos szerkezetű nőm átlátszó jégtömeg, mely a felszínre emelkedett fonókjóg, hórtyajóg, törtjég, parti Jég, vízben úszó hó, stb.-ből keletkezik. A kásajég a jégtakaró alatt is mozgásban lehet. A kásajóg levonulásának sűrűségét általában húrom értékkel Jellemzik. 1. - ritka kásajég (a folyó felszínének egy negyedét, vagy ennél kisebb részét borítja), 2. - közepes sűrűségű káBajég (a folyó felszínének több mint negyedét, de legfeljebb felét boríthatja), 3. - sűrű kásajég (a folyó felszínének több mint felét borítja). Fiatal jég - kisméretű jégtáblák és a kásajég összefagyágéval keletkezik. Jégtábla - szilárd, Összefüggő íelűlottel rendelkező Jégtáblák, melyek átmérője a folyó szélességének negyedénél kisebb. Jégmező - nagy Jégtáblák, melyek a folyó szélességének több mint egy negyed részét foglalják el. Állőj ég - a teljes vízfelületet borító, vagy ritka slkvizl szakaszokkal megszakított mozdulatlan jégtakaró sima, vagy torlódott felülettel. Ráfagyás - fiatal átlátszó, vagy áttetsző Jég, mely n Jég felszínen tőosákban állő via megfágyúsakor keletkezik. Slkviz - szabad vízfelszín az álló Jégtakaró között. Rothadó jég - a hőhatás következtében szivacsossá olvadt Jég. A jég mozgása során az alábbi Jelenségek állhatnak elő: Jégzajlás (tél eleji) - üsző Jégtáblák ás Jégmezők, melyek szélűkkel összefagyott kásajégből, hártyajégből, vízben úszó hóból, parti Jégből stb. állnak. A jégzajlást a Jéggel borított részfelületek és a teljes vízfelületek hányadosával Jellemzik és ezt a hányadost a sűrű— ségének nevezik. A zaj lás sűrűségét a teljes vízfelület százalékában adják meg. Megkülönböztetnek- ritka Jégzajlást, a zajlás sűrűsége <25 %t- közepes sűrűségű jégzajlást, a zajlás sűrűsége 25-50 % között van,- sűrű jégzajlást, a zajlás sűrűsége >50 A zajlás időszakában a Jégtáblák mozgása és állapota gyakran megváltozik. így bekövetkezhet: Torlódás - összefagyott Jégtáblák egymásra halmozódása, ami a Jégnyomás hatására alakul ki. Jéghasadás - hirtelen hőmérséklet, vagy vizállásváltozás hatására keletkezik. Jégdugó - a folyó keresztszelvényének részleges, vagy teljes eltömődése kása-, vagy más Jéggel. Jégtorlasz - a folyó keresztszelvényének részleges, vagy teljes elzáródása torlódott Jégtáblák által. A jég megemelkedése - a Jégtakaró egészében felemelkedik és elszakad a partoktól. A jég megcsúszása - a Jégtakaró elmozdul a helyéről, majd Ismét megáll. A osuszás lehet egyszeri, vagy többszöri. Jégzajlás (tavaszi) - a Jégtakaró felszakadásakor keletkező Jégtáblák ós Jégmezők elvonulása. Ennek sűrűségét az őszi jégzajláshoz hasonlóan adják meg. A jég keletkezése, mennyisége elsősorban a hőmérsékleti viszonyok függvénye. A Jég megállásakor a medoradottságok, kanyarulatok, szűkületek, gázlók stb. Játszók a fő szerepet. A jégjelenságek alakulásának általános kérdéseit Horváth Sándor nyomán az alábbiakban foglaljuk össze (9). A jég valamely szelvényében a morfológiai adottságoktól függően áll meg. Ha a Jég valahol már megállt, a felülről érkező jégtáblák a Jégboltozathoz Útköznek és azt vagy kimozdítják helyéből - és ezzel helyreáll a zajlás folytonossága - vagy fennakadnak azon ós megkezdőik a folyásiránnyal szemben a jégtakaró felépülése, a folyam beáll.
