Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
II. A. ' KOI .Vi >K VI7..1AKASANAK J LI .l.KMZ Káli A folyók vízjárását a uapl vízállások »agy vízhozamok Avan belüli változása Jellem- *». Természetesen egy óv v1zállasadatalbó1 nem lehet általános következtetéseket layonnl. Hosszú Időszak viza Hasalnak , vízhozamainak vilttuzása ad hely«» 1 nf ornnic 1 ó t a folyók vízjárás sflro 1 • A folyók vízjárásának megfigyelése a folyómontl települések kialakulásával agyidőben megkezdődött. A megfigyelések kezdetben csupán a vízállások szélsőé-rtőkelnek - a legkisebb, legnagyobb vízállások — észlelésére korlátozódtak és a megfigyelt vízállásokat építményeken, terep- alakulatokon rögzítették. A települések fejlődése, az árterületek mezőgazdasági hasznosítása, az árvizek kártételei elleni védekezés azonban mind több Információt követelt a vízjárásról. Ezért a továbbiakban mar nem elégeöhettek meg a szélsőértékek ismeretével, szükségessé vált, hogy a vízfolyások vízjárását azonos alapsikra vonatkoztatható adatsorral, a vízállások naponkénti feljegyzésével rögzítsék. A múlt században megkezdődött a múl mércehálóznt alapját Is képező vízmércék telepítése, a vízállások és n jégjelonségek rendszeres észlelése, li század elején Indult meg a vízhozamok, m»)d az utóbbi évtizedekben a hordalék és vlzhőfok mérése és nyilvántartása is. U A vizán Ámulatok feldolgozása A folyók vizái lÓGát azonos alapsikra vonatkoztatott vízmércéken a vízállások naponkénti - napi kétszeri, árvizek esetén kőtáranként! - feljegyzésével rögzítik. A vízmércén leolvasott vízállásokból határozzák meg uz egyes szelvények vlzállósldősoralt s vízállás nyilvántartási lapokon, illetve n Vízrajzi Évkönyvekben. A vl zá I lásadatok mellett közlik a vízmércék helyét, O-pontjának magasságát és a .let- lom/ó vízállásokat la. Nyolc Jellemző vízállást különböztetnek meg [11], ezek: !KV - a mércén észlelt legkisebb vízállás, KV - adott évben észlelt legkisebb vízállás, KKV - az évi legkisebb vízállások számtani közepe, KOV - a teljos Időszakra kiterjedő napi vízállások számtani közepe, AV - az n vízállás, amely alatt ugyanannyiszor maradt a vizszlnt, mint ahányszor meghaladta, KNV - az évi legnagyobb vízállások számtani közepe, KV - adott évben észlelt legnagyobb vízállás, 1.NV - a márcéii észlelt legnagyobb vízállás. Természetesen a szélsőértékeknél a jeges és a jógmontos vízállásokat különvalnsztjó.k, a Jeges vízállásokat a szimbólumok bekeretelesével { [UCVJ ) különböztetik meg. Hnecnió szimbólumokkal lehet megadni a havi vízállások Jellemző értékelt is. A jellemző vízállások lehetőséget adnak a vízjárás tájékoztató leírására. Az LKV és ll»V közötti különbség - a viziátók - alapján következtotnl lehet a vízállások változékonyságára és minősíteni lehet a vízjárást. Különböző folyók vagy folyószakaszok vizjátékúnak összehasonlításával meghatározható, hogy a vízjárás heves, vagy klegyenlttett-e. így például Magyarországon a legkiegyenlítettebb vizjdrásu folyó a Dráva és a szélsőségesek közé tartozik a Tisza ló,7,10]. A vlzjáték azonban nemcsak a vízjárás változékonyságára, hanem u levonulási viszonyokra in Jellemző. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a levonulási föl tételektől - meder-méretek, esés, hullámtér szélessége, benŐttsege stb. - függően a h033z mentén azonos vl zhozamlnterval lumoklioz különböző vizái táslntsrvallumok tartoznak. A Dunán n Iludapest alatti szakaszon a vlzjáték 690-021’ •I» kőzett változik (TI.i.l. ábra). Legnagyobb vlzjatck a lefolyás szempontjából kedvezőtlen helyen a ‘.ló-torok felett Jelentkezik, ahol hullámtéri szűkület és az ismert esóatörós vau. Feljebb i budapesti szűkület hatására nő meg a vlzjáték. Ugyancsak érzékelhető kapcsolat van a vtz- lutók *‘h a imgyvizek esésvlszonyal között is; a vlzjáték csökkenése az esés növekedésével Jár. Koszietesehb információt szolgáltat a folyik vízjárásáról u különböző vízállások előfordulásának gyakorisága ilLetve tartóssága. A gyakorisáé azt nututju meg, hogy adott vizáilásosztályközben a vizsgált Időszak át- Iagában hány napon keresztül tartózkodott a vtz. A tartósság azt Jelenti, hogy a vizsgált időszak átlagában az adott szintet elérő, vugy annál nagyobb vízállások az év hány százalékában, vuyv huny napjában fordultak elő. A tartósság tulajdonképpen nem mos, mint a vízállások relatív
