Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
39 X''-x_ H « -----y“ (13) 3 x‘í A három egyenlet a tényleges szelvényeknél mért P, B él értékekkel fokozatos közelítéssel megoldható. Inflexiós szelvényekben változatlanul a parabolával való közelítés Javasolható és a fordított parabolákból megbatározott tetőponti szelvény a* lnflaxlé felé közelítve fokozatosan transzformálódik szabályos parabolaszelvénnyé. Ezzel a módszerrel a valóságot Jobban megközelítő szelvényalakok adódnak és a tapasztalattal egyezően határozható meg a tetőponti és inflexiós szelvények legnagyobb mélysége is. A mélységek a tetőponttól az inflexió felé haladva fokozatosan csökkennek, a szelvényalak transzíormálédásának megfelelően. 2. A meder rézsűjének ellenőrzése A meder geometriai méreteinek meghatározása után ellenőrizni kell, hogy a tervezett szelvények rézsűi megfelelnek-e állékonyság szempontjából. Az ellenőrzés a talajmechanika ismert Módszerei szerint történik [7, 8, 16], A folyónyilvántartás keretében mederanyag mintavételt io végeznek és a feldolgozás e- redményeit a Vízrajzi Atlaszban adják közre. A mintavételt a meder szélességétől függően 5, 7, 9 pontban végzik úgy, hogy a partok anyagából is kerüljön anyag vizsgálatra, A mintavételek alapján határozzák meg a szelvény egyes pontjaira a Jellemző szemátmérőket, illetve szemcseeloszlási görbéket, mint azt a 11.2.8. ábra mutatja. A Jellemző szemátmérők ismeretébeu már következtetni; lehet a partok anyagára, bár a mederanyag mintavétel alapján meghatározott értékek megbízhatósága lényegesen kisebb, mintha szabatos talajmechanikai módszereket alkalmaznának. Ü ás !f-?-5Í n áf B 3 5 K o -? _u í-§ l l/l t Ü í «I 2 i a loov. % 90 85 80 ?*í 70 65 6C 55 50 45 40 35 30 25 20 15 10 5 0*/s AgyagJ A mérési pont i* táv. BVO-tól m. dg mm dm mm u.?“ r dió 106 0,07 0,04 '£35 ___ 1 % 200 0.48 0,68 0,40 0,57 2,i4 ~ 1,92 213 2J& jls_Laqa_ —h— pin 7.17 A szelvény átlagos n ?q szeme seat mérője u' * j^r-i T it r 4 1: 4H r. k0,00! 5 ó 7 89 0,0! XI.2.8. ábra: A mederanyag szemcseelosziési görbéi Kohézió nélküli száraz talajok esetében a rézsűhajlás a súrlódási szög értnicével Jel _ l emezbető, folyók esetében más a helyzet, mivel a szemcsés talaj víztartalma megnő, illetve telített lesz. Viz alatt a felhajtó erő és az áramlási nyomás hatására a meder rézsűjének természetes hajlásszöge kisebb lesz, mint száraz állapotban. A vizzol teljesen elborított rézsű felületén a víznyomóé, a ceunzélapon pedig a felhajtó erő és a lecsúszó földtömeg önsúlya hat. Abban az esetben, ha n mederben a vízszint megegyezik a partmenti sóv talajvízéilásávul - tohát nincs viznyomós különbség a szívárgásuvomás zérus. Kz az állapot azonban folyók osetében nem igen fordul elő, mivel a folyók vízjárását ár
