Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
37 Összefüggdunket, az alábbi egyenletet kapjuk! Q 1 1/2 A* összevonásokat elvégezve, \-ri kifejezve az alábbi egyenletet kapjuk: Alkalmazva a 3/13 (A) s Jel ül< s t, e '„A®/’-i-7T7r 3/n (s) Összefüggéshez jutunk. Az egyenlet három ismeretlent tartalmaz, Így kétszeresen határozatlan. Az I esést - mint. geológiai adottságot - szabályozással nem lehet megváltoztatni, e- zért a szelványaőretek moghatározásáná! közelítésként elfogadhatjuk a rögzített fe1szIngörbét. Az egyonietho szereplő másik Ismeretlen A érték meghatározását a következőképpen végezhetjük el. A természetes állapothoz tartozó, közel szabályos parabolaalaku szelvényekben meghatározzuk az összefüggés alapján az A értéket. ahol B - a vizsgált vlzszlnthez tartozó vlztiikörszélesség és h - a hozzátartozó maximális vízmélység. max A szelvény alakja és az A tényező értéke között a következő összefüggés áll fenn: az A növekedésével « szelvény mélysége nő és szélessége csökken. Az A változásának tendenciáját kell összenasoiilitani a folyó szolvónyalakjalval. Nyilvánvaló, hogy az osósek és vízhozamok változásának hatását a szelvényalakok Is magukban viselik. Következésképpen a folyón felfelé haladva - ha egyéb adottságoktól eltekintünk - a keresztszelvényeknek szűkülni éB mélyülni kell. Az A érték meghatározásával mód nyílik az (5) egyenlet megoldására. Ezzel tulajdonképpen a szelvényszélesség közelítő megbatározása megtörtént. A következő feladat az Így meghatározott szelvónyszélességek ellenőrzése az egészséges folyószakaszokon kialakult méretekkel és annak eldöntése, hogy szakaszról szakaszra a méretezési vízhozamhoz milyen szelvényszélessóget r-iiüelliok. Természetesen az (5) egyenlet alapján számított B ártékek - mint azt a relativ gyakoriságok is mutatták - Jelentős szórást adnak. Ezért fokozatos közelítéssel kell a folyó természetének legjobban megfelelő keresztszelvény méreteket megválasztani. A totőpontl szelvényekben, ahol a sodorvonal a szelvényszélesség 1/3-ában, vagy még Kisebb távolságra van a homorú parttól, asszlmetrlkus parabolát kell számítani. Az Irodalom ma már nem tartja célszerűnek tetőponti szelvények szűkítését, ezért azonos azelvényszólessóggel lehet számolni tetőponti és inflexiós szelvényekben Is [Iá], .Mivel tetőponti szelvényekben az asszlmetrlkus parabola leírásához két különböző A állandó szükséges, azok meghatározása a következőképpen végezhető el. A sodorvonal helyének kijelölésével a szelvényszéleseéget két távolságra osztottuk: A. x x~ A.h. (6) Xj + xb » D
