Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
32 F - a karsaztszolvóny terület (■") B - a szalvény szélessége (m) t ~ a nedvesített körűiét («0 H ~ a hidraulikus sugár, arai a szelvényterület ás nedvesített kerület hányadosa (■) hk - középmélység, arai a szelvényterület ée a szélesség hányadosa (■) Szó les folyótnál, ahol H>20.hk, a hidraulikus sugár a középmélységgel helyettesíthető. A magyarországi folyik keresztezelvényeinek néhány Jellegzetes típusát a II.2.2.ábra mutatja. F elsóduna Tisza Felsóduna Rába 19 VO 11.2.2. ábra: Jellemző keresztszelvények A meder geometriai jellemzői az Időben és szelvényről szelvényre a hossz mentén Is változnak. A meder időbeni változását megismételt keresztszelvény felvételek alapján lehet nyomon követni [63. A gyakorlatban kialakult módszer, hogy a különböző időszakban végzett felvételek alapján meghatározott Jellemzőket, szelvényterületet, hidraulikus sugarat stb. hasonlítják óstizo. Ezek azonossága azonban még nem bizonyltja, hogy a meder a két felvétel közötti időszakban változatlan maradt. A két felvétel között a meder helyszínrajzi lag és magasságilag Is változhatott annak ellenére, hogy a szelvényterületek azonosak maradtak. Ugyanez vonatkozhat a többi geometriai Jellemzőre is. Ezért célszsrli az előző felvétel óta bekövetkezett szelvényterület növikodéaeket és csökkenéseket kUJbnválasztuni úgy, ahogy azt a 11,2,3, ábra mutatja. Ebben az oseti.on a geometriai jellemzők változása mellett felvilágosítást kapunk a változásokban résztvevő anyag mennyiségére, a meder átrendeződési folyamatára is. Célszerű a modor geometriai paramétereiről különböző vízhozamok függvényében hosszáról véti v t készíteni. A hossz-szelvényen jól ábrázolható a Jellemzők hosszmenti változása, kiválaszthatók azok a szakaszok, melyekre átlagértékkel végezhető számítás.
