Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

30 szül). - A tározók hatása a felszíni éa felszínalatti lefolyásra. Maszkra, 1972. Jk, Ratomski, J.j_ Kísérlet a folyómeandorek geometriai paramétereinek Maghatározására (lengye­lül), - - . "ondarka Wodna. Varsó, 1971. 7. 15, Shukry, A.; Flow around Bends ln an Open Flume. - Trans. ASCE, 115. Paper 2911, 1950. 16, Snydor, W.M. - Stall. J.B.: Mean, Models, Methods and Machines in Hydrologlo Analysis. - l’roo. ASCE, HY2, Paper 925ö, 1965. miire. 17, Werner, P.W«: On the Origin of River Meanders. - Trans. Am. Geuphys. Union, 32. 1951. deo. 16. Yang, C.T.: Potential Energy and Stream Morphology. - Water Resources Research, Vol. 7* No. 6. 1971. dec. 19. Yang, C.T.: On River Meanders. - Journal of Hydrology, 13. 1971. 20. Yang, C.T.: Formation of Riffles and Pools. - Water Resources Research, Vol. 7. No. 6. 1971. deo. 21. Zeller, J.; Meandering Channels in Switzerland, - Symposium on River Morphology, Bern, 196?» XI. 2. A MEDER GEOMETRIAI MÉRETEINEK JELLEMZÉSE A folyók medre számos tényező bonyolult kölcsönhatására alakult ki és változik az idő­ben. A medsr kifejlődésének időbeni változását számos elmélet Írja le, szabatos megoldást azon­ban csak arra a fiktiv esotre találtak, amikor a folyé hordalékot nem szállít és alluviumban ­lehetőleg Uomokmederbon - folyik [19j. A medrüket szabadon alakitó folyók keresztszelvényeinek fejlődésére, hosszmenti válto­zására, Illetve alakjuk Jellemzésére elméletileg igazolt számítási eljárást adni tehát ma még nem lehet. Az elméleti ösezefiiggések alkalmazása csupán minőségi jellemzéshez ad segítséget. Ilyen megállapítások például, hogy a nagyobb mélységek általában kanyarulatokban, a homorú part köze­lében találhatók, kialakulásukban elsősorban a csavaráramlá3 hatása döntő [17). A kanyarulatok tetőpontjától az inflexiók felé haladva a osavaráramlás hatása csökken, a keresztszelvény seké­lyebb, szélesebb lesz. Az inflexióban a mélység az átlagosnál kisebb, gázlók keletkezhetnek stb. A keresztszelvények alakja tehát a folyó hossza meDtén igen változó aszerint, hogy mi­lyen anyagú a meder, milyenek a kanyarulat!, esésvIszonyok, hogyan alakul a hordalékszállitás stb. Inflexiós, egyoues szakaszokon általában szimmetrikus, kanyarulatokban asszimraetrlkus szel­vények találhatók [9). Nagyobb íolyóknál egyenes és inflexiós szakaszokon a mederfenék keresztirányú esése igen kicsi és a partok közelében kezdődik a rózsii [13). Kanyarulatokban a homorú parton - külö­nösen kis sugár esetén - a rézsűk igen meredekek, hajlásúk eléri azt a határt, amit a talaj ter­mészetes rézsűhajlása megenged. Agyagos partoknál csaknem függőleges rézsűk is kialakulhatnak, sőt a felső részen - melyok vízzel boritottságának gyakorisága kisebb - a csavaráramlás hatására negativ rézsűhajlás is található, a viz "bemar" a partba. Domború partoknál a rézsűhajlás viszonylag kicsi, a part egyenletes eséssel tart a ho­morú part közelében levő legnagyobb mélységhez. A felsorolt megállapítások csak határhelyzeteket Jellemeznek, a határok között viszont a keresztszelvények legváltozatosabb formái alakulhatnak ki, melyeknél nem csupán a kialakulásuk, változásuk fizikai folyamatának matematikai leírására, de geometriájuk szabatos matematikai Jel­lemzésére sem adódik mindig lohotőség. A keresztszelvények folyóhosszmenti változásának ismerete a mlndonkori vízállás, vagy az idő függvényében Jogos kívánalma ugyan a folyószabályozásnak, en­nek ellenére ma még csupán adott időpontokban végzett mérések alapján lehet megadni a szelvények geometriai méreteit és több felvétel alapján lehet következtetni azok időbeli változására, ala­kulására. Vjabban a meder geometriai Jellontzői változásának leírásához mind többen javasolják a matematikai statisztika alkalmazását [2,31. Abból a meggondolásból Indulnak kt, hogy a meder a- lakulását. befolyásoló valamennyi tényező között ok- ős okozati összefüggés nem határozható meg, következésképpen a meder Jellemzéséhez osupán egy-kót tényező, paraméter figyelembevétele lehet- ségoa [9,5'J. Klek e paraméterek a figyelembe nem vett és változásukat befolyásoló tényozők Blatt 9 folyó bcssza mentén, de egy adott szelvényben is időről-időre más értéket vehetnek fel, tohát

Next

/
Thumbnails
Contents