Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)

II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása

át.szakadó kanyar

l > 3,5 N

XI.1.5. ábra: Folyókanyarok fejlettségének jellemzése

a. / Egyenes szakaszok, ahol a partok vonala viszonylag egyenes, a középvonal (illetve a sodorvonal) váltakozva maximum 10-20 m oldalirányú kitérést végez.

b. / Álkanyarok, ahol a szomszédos inflexiós pontokat összekötő egyenes nem metszi a domború partot, hanem a meder fölött marad,

c. / "Valődl" kanyarok, ahol megkülönböztethető- fejletlen kanyar, ahol az inflexiós szelvény valamely pontjából a szomszédos inflexiós szelvény valamely pontja a víz fölött végigtekintve még látható,- fejlett kanyar, ahol az Ívhossz (L) a hurhossz (H) 1,1 - l,A-szerese és a középponti szög 120° alatt maiad,- tulíejlett kanyar, ahol az Ívhossz eléri, vagy meghaladja a hurhossz másfélszeresét,- érett kanyar, ahol az Ívhossz eléri a hurhossz három áe félszeresét (omega alak),- átszakadó kanyar, ahol a kanyar előtt és után a meder olyan közel Jut egymáshoz, hogy közöttük csak egy mederszélességnyi távolság van.

Nyilvánvaló, hogy a folyószabályozási beavatkozások során a fejlett kanyarok állandósítására kell törekedni, ami általában a homorú partok egyszerű bovédésével megoldható és kedvező esetben kiegészítő beavatkozásokra nincs szükség,

A 11.1.'1 ■ ábrán bemutatott paraméterek meghatározása nem tulíejlett kanyarok esetében nem okoz különösebb nehézséget és némi gyakorlattal könnyen és gyorsan elvégezhető, 'fullejlett kanyaroknál (ómega alak) azonban, különösen ha azok egymásba fonódnak, a kanyarulati sugarak és a kör középpontjónak meghatározása bonyolult és nem mindig egyértelmű. Ezért sor kerülhet a nagy, szürflexiés kanyarok "feldarabolására" is, arai viszont az adott morfológiai viszonyokról hamis képet adhat. A fenti nohézsóget kiküszöböli és a tényleges állapotot Jobban közelit! Popov módszere (13), amikor a bolépési és kilépési szöget vezeti be u középponti szög helyett (ll.l.S.áb- ra). Geometriailag bizonyítható, hogy a két szög összege megegyezik a II.1.A. ábrán adott középponti szöggel, alkalmazásuknak azonban az az előnye, hogy- egy szögérték holyett (amoly a kanyar egészét jellemzi) a kanyarokba való bemenet és kilépés Ívviszonyait, a kettő összefüggéseit is minősítik,- a szögértékek meghatározása egyértelművé válik, mivel az inflexiókban az érintő, valamint ónnak a húrral bezárt szöge viszonylag szabatosan meghatározható,- nem okoz nehézségűt a tulíejlett kanyarok he- és kilépést szögeinek, ezzel a középponti szögnek a meghatározása sem.