Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
i4o C. A Tiszával kapcsolatos jelentések 1951 54. A Vásárosnnmóny-Dombrád közötti Tiszaszakasz árvizszintjei Az árvizszinteket a rendelkezésre éllé 1888-1952. ovi adatok alapján számították. A tanulmány átnézetes helyszinrajzot, árvízi hossz-szelvényt, valószinUségi számításokat és viz- hozamgörbóket tartalmaz. 1959 59. A különböző valószínűségű árvizszintek megállapítása a Tiszán Elkészítették az egész magyar Tisza-szakaszra vonatkozó legnagyobb árvizszintek figyelem- bevételével a teljes vizjátékót felölelő vizhozam^örbéket, az árvizszinteket feltüntető hossz-szelvényt szerkesztettek és összehasonlítottak azt a tapasztalati mértékadó árviz- szintekkel. 1955 141. Az 1947. évi folsőtiszai árvíz hidrológiai adatai A tanulmány a Szovjet Hierometeorológiai Szolgálat adatai alapján megadta az árviz hidrológiai jellemzését. 1958 286. A szolnoki Tiszaszakasz szabályozására vonatkozóan végzett kisminta vizsgálatok Vizsgálatokat végeztek a szolnoki VizmU partomlásaival kapcsolatban felmerült szabályozás céljaira. Javasolták a sodorvonalnak a közúti hid középső nyílásba való terelését. 1959 351. A Tisza mértékadó árvizszine A Tiszára eddig elvégzett árvizvalószinüsbgi számítások ellenőrzését végezték el a Kreps módszerre. Vásárosnaményre, Tokajra, Szolnokra és Szegedre meghatározták a 100 éves gyakoriságú árvíz magasságát s ezt átvitték a többi mércére is a tényleges árvizekkel párhuzamosan. Megvizsgálták a legkedvezőtlenebbnek látszó árhullám-ismétlődés vlzszinemelő hatását is. 352. A hullámterek, továbbá a medervándorlás vizsgálata a Tiszán és mellékfolyóin A Jelentés részletesen tárgyalja a tiszai töltésvonalozás hibáit és azok korrigálására javaslatot tesz. Felsorolja a hullámtéri szűkületeket, tárgyalja a tiszai jégviszonyokat, foglalkozik a Szamos, a Körösök és Maros mederviszonyaival, végül a tiszai nyári gátak problémáival is. 1960 416. Mederváltozósok a tiszalöki duzzasztott térben Nyilvántartási szelvónyhálózatot készítettek a teljes duzzasztott folyószakaszon. Megállapították, hogy a hordalék lerakódás mennyisége a teljes duzzasztott szakaszon évi 900.000 m’. A tanulmány rámutat arra is, hogy hol szükséges folyószabályozási vagy partblztositási munkák elvégzése. 1961 512. Mederváltozások a tiszalöki duzzasztott térben A duzzasztott tér mederváltozásainak folyamatos rögzítése, a fellszapolódés Jellegének és térbeli elhelyezkedésének vizsgálata. Megállapították, hogy a mederfenék a VO. 68/4-69/1 szelvények között emelkedett, bár nagymérvű hordaléklerakódás nem következett be. Vizsgálták még a duzzasztómű alatti 7 km hosszúságú folyószakaszt is. Itt elkészítették a mélységvonalas helyszinrajzot. 542. A Tiszalök alatti folyószakasz mederváltozása Alapadatok szolgáltatása a tervezéshez.A 15 km hosszú mederíelvétel állandósított sokszöge vonalra, a partelek részletes bemérésével 200 méterenkénti keresztszelvényének íolvételé- telével történt. A mérési adatokat feldolgozták, ábrázolták és értékelték. 548. A Kisar-Tivadar körüli Tlsza-szakasz árvízi szűkületének vizsgálata Az árvizek levonulásának megkönnyitését célzó különféle beavatkozások hatásának vizsgálata kismintán. Legkedvezőbbnek az az állapot mutatkozott, melynél a szűkület feletti elfajult kanyart átvágtak és a jobbparti növényzetet eltávolították. Gyökeres megoldás azonban csak a jobbparti töltésnek 1 km-rel való hátrább helyezésével és Tivadar község áttelepítésével érhető el. 559. A hazai árvédelmi vonalak geohidrológiai viszonyai. A Tisza és mellékfolyói mentén a geohidrológiai adottságok feltárása.A védekezés szempontjából tipusszakaszok megállapítása, kritikus szakaszok megjelölése. A kutatás a töltések alatti szivárgások megismerése és káros hatásuk elhárítása érdekében történt.
