Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
V. A tervezéshez ajánlott irodalom
129 1965 1009. A magyarországi folyákon végzett szabályozási munkák értékelése Világszínvonal beszámoló ismertetése, kanyargó folyók morfológiai elemzése és a főbb szabályozási módszerek értékelése. Felosztották a magyarországi folyókat szakaszjelleg és szabályozási mód tekintetében. Megállapították, hogy a folyó szakaszjellege lényegesen befolyásolja az alkalmazandó szabályozási módokat. Részletesen taglaltak a hazai folyók morfológiai változásait a kanyarulatok alakulása szempontjából először osak általánosságban, majd külön részletezve a Duna, Tisza, Dráva, Mura, Maros, Szamos, Rába, Hármas-Körös, Sajó és Ipoly folyók kanyarulati viszonyait és megadták az egyes szakaszok jellemző kanyarulat! méreteit. Értékelték a különböző rőzsepokréc kötési módokat. Részletesen kitértek a sarkantyúkkal való szabályozás kérdéseire. 1043. A vízépítési kismintavizsgálatok gazdaságossági jellemzése A tanulmányban összefoglalták a vízépítési kismintavizsgálatok gazdasági (társadalmi) hatékonysági vizsgálatánál figyelembe veendő fontosabb alapelveket, a vizsgálatok elvi vázlatát ás a gazdasági (társadalmi) hatások értékelését megkönnyítő fontosabb viszonyszámokat. Példaként a Nagybajos község közelében levő Dunaszakasz kismlntavizsgálatának hatékonysági vizsgálatát végezték el. 1966 1092. Mederalakulás vizsgálata hidak környezetében Elkészítették nyolc dunai (Bp.Északi összekötő Vasúti hid, árpád hid, Margit hid, Lánc-hld, Erzsébet hid, Szabadság hid, Petőfi hid), 12 tiszai (Tokaji közúti hid, Tokaji vasúti hid, Polgári közúti hid, Tiszafüredi vasúti hid, Tiszafüredi közúti hid, Kiskörei közúti vasúti; hid, Szolnoki Vasúti bid, Szolnoki közut.1 hid, Tiszaugi hid, Csongrádi híd, Algyői hid. Szegedi közúti és Szegedi vasúti hid), két szamosi (Tunyogmatolcsl hid, Csengeri híd) és két Maroson levő (Kálló vasúti, Makó közúti) híd 1:1000 méretarányú rétegvonalas helyszinraj- zát, valamint az ezekhez tartozó mintegy 450 db keresztszelvényt. 1181. Jugoszláv-magyar közös vízminőségi vizsgálatok (Dráva, Tisza, Duna, Mura) A közös vizsgálatok alapján az alábbiak szerint minősítették a megjelölt folyókat, (határszakaszokon): A Dráva vize vízfelhasználás szempontjából mérsékelten szennyezettnek te-"" kintendő, melyet a Mura ezennyvizterheltsége okoz. A Tisza és a Duna vize általában tisztának minősíthető. A Mura vize időnként szennyezett, amit a magas kálium permangamátos oxigénfogyasztás értékei Jeleznek. 1967 1321. Folyók vízjárásának statisztikai jellemzése A folyók vízjárásának matematikai statisztikai jellemzésére módszert dolgoztak ki. Példa-4 ként a Duna nagymarosi szelvényére 50 éves vízállás észlelési adatsorból a vízjárást jel-4 lemző periódtkus függvényeket határozták meg, majd ezekre támaszkodva különböző időszakok-) raj teljes évre, második félévre, harmadik negyedévre és augusztus hónapra számították á tartósság függvényeket és az empirikus tartósság függvényeket. 1968 1325. 1967. évi vízvizsgálati eredmények feldolgozása Hét vízfolyásra (Duna, Rába, Ipoly, Zala, Tisza, Sajó, Zagyva) vízminőségi hossz-szelvényeket szerkesztettek. Oxigéníogyasztás vonatkozásában összefoglaló értékelést készítettek az ország felszini vizeinek 1967. évi vízminőségi megoszlásáról. ;1338. Az árvízvédelemmel kapcsolatos hidrológiai kutatások Meghatározták a Dráva és a Mura különböző valószínűséggel várható vízállásait és vízhozamait. Értékelték a számított különböző valószínűségű vízállásokat és vízhozamokat, összehasonlítva a Jugoszláv és egyéb számítások eredményeivel. Javaslatot tettek az ideiglenesen érvényes, mértékadó vízállásokra és vízhozamokra. Vizsgálták a Duna nagymarosi szelvényében 1915-1965 között és a Tisza szolnoki szelvényén ben^ 1915-1965 között észlelt vízállások adatsorát. Meghatározták a teljes időszakra és vizállástartományra a kerek méreteket meghaladó vízállások időtartamát és az adott időtartamon belül jelentkező árhullámok számát. [1350. A magyar csehszlovák határmenti vízfolyások közös érdekű szelvényei vizállás-vizhozam adatainak feldolgozása A feldolgozás a Tisza vásárosnaményi, a Bodrog bodrogszerdahelyi, a Sajó bánrévei, a Hennád hidasnémeti és a Ronyva sárospataki szelvényére terjedt ki. Meghatározták a különböző százalékos tartósságu havi vízhozamokat, az évi legkisebb ős legnagyobb Jégmentes vízállások és vízhozamok különböző valószínűséggel várható értékeit. 1971 1891. Áttekintés a B.42 átfogó témában végzett 1970, évi munkákról A hidrológiai folyamatok leírásához olyan számítási segédletek összeállítását tűzték ki óéiul, amelyek tartalmazzák a korszerű elméletet, egyszerű matematikai apparátussal megoldhatok, bármely feladattípusnál felhasználhatók, általánosíthatók és esetleg szabványosit- hatók. E szempontok alapján állították össze az alábbi segédleteket:- Csapadékadatok feldolgozása. 3o oldal, 10 melléklet. '- Vízállás és vízhozam adatok statisztikai feldolgozása. 51 old. táblázatok, mellékletek- Nyílt medrek érdességi tényezői. 35 oldal, mellékletek.- Természetes vízfolyások felszingörbéjének számítási segédlete. 43 old. 5 melléklet. A segédleteket a VIZITEHV készítette.
