Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
III. A folyószabályozás tervezésének előkészítése
112 tok hiányosak, kiegészítő tanulmányt készíttetni. A hajózás folyószabályozással kaposolatos igényel paraméteresen is megadhatók. Az Bu- rópai Gazdasági Bizottság tagországainak osztályozási rendszerét a III.1.1. táblázat mutatja. A táblázathoz az alábbi megjegyzést adták: A hajóutak osztálybasorolása az EGB V/TRANS/WP 34/19/1962 anyag alapján készült. Ezt követően 1969-ben módosították a IV. kategóriájú ylzlut egyes Jellemzőit /WTBANS/SC 3/117/. A módosítás lényege: 3/a pont: 2,5 m merUlésnél minimális szélesség 28 m, a horgonyzóhelyek szélessége ennél nagyobb. Az uj csatornáknál az n tényező értéke 7 legyen. A küszöb fölötti minimális vízmélység 3,5 «. A zsilip szélessége 12 m, Illetve annak többszöröse legyen. A légvezeték magasságára Javasolt uj értékek: 6/a - 16,5 m; 6/b - 19,0 m. , A hajótlpusoknál különválasztották az uszályokat és önjáró hajókat, illetve a tolt bárkákat. Az ezekre megadott értékek az alábbiak: merülés szélesség 4/a pont: 4/b pont: 6 pont: 7 pont: hosszúság magasság uszály és önjáró tolt bárka 2.5 9,5 80,0 4,4 2.5 9,5 70,0 4,4 A táblázat használatánál az alábbi megjegyzéseket kell figyelembe venni: 1. / A csatorna szélességét az n = » 5 biztonsági tényező függvényében kell meghatározni. Ha a csatorna szélességének biztosítása nehézségbe ütközne, n * 4 értékig lehet lemenni. 2. / A görbületi sugár kisebb is lehet, ha a hajóút szélesebb. 3. / A nagyobb értékek azokra a hajóutakra vonatkoznak, ahol egyaránt'van vontatás és tolóhajózás, illetve ahol egyszerre két hajót helyeznek el egymás mellett a zsilipben. 4/a. A meglevő hidak alatti Űrszelvény magassága a megadott érték alatt maradhat, hai ez nem zavarja a hajók mozgását. Az uj hidaknál a megadott értékkel kell számolni. 4/b. A Il/B, IV,és az V/A osztályokban megadott alacsonyabb értékek azokra a hajóutakra vonatkoznak, ahol az utasforgalom nem jelentős. 5. / A hid alatti szélesség a megadott értéknél kisebb is lehet. Ha azonban partról történik a vontatás (III/A osztály), a szélességbe beletartozik a vontatáshoz szükséges parti sáv Is. 6. / A légvezeték legalsó pontja és a hajó legmagasabb pontja között biztosítani kell az érintett ország által előirt távolságot. A korábbi szabályozások vonatkozásában össze kell gyűjteni az érintett folyószakaszont végzett emberi beavatkozások minél teljesebb dokumentációját. Legfontosabb a VizUgyi Igazgatóságok és a VIZITEHV tervtárában levő adatok feltárása, jmajd ezek alapján a korábbi szabályozások paramétereinek feldolgozása, lehetőleg Időrendben, táblázatoson, illetve az ábrázolható adatokat grafikonokon. Az Országos VizUgyi Főigazgatóság 1955-ben a különböző folyókról.monográfiákat készit-i jtetett a VizUgyi Igazgatóságokkal (Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények). Ezek a nagy munkával ké-j jszltett leírások rendszerint értékelő részt is tartalmaznak és legfőbb értékük, hogy alá—; |pos helyismerettel rendelkező szakemberek állították össze. A régi folyamos szakemberek tapasz-1 talatainak, visszaemlékezéseinek összegyűjtése, Írásba foglalása, megőrzése ezen túlmenően is minden folyószabályozási tervezési munkának fontos része. Az egyéb, szükséges adatok rendszerét, a lelőhelyek, forrásmunkák Jelentős részét az |I. és II. fejezetek tartalmazzák. Számos hivatkozás található az irodalomjegyzékben is. A közismert forrásmunkákat (Vízgazdálkodási Adatgyűjtemények, Hidrológiai Atlaszok, Vízrajzi Évkönyvek, ^Vízrajzi Atlaszok, a VizUgyi Igazgatóságok közreműködésével megjelenő területi folyóiratok, ^ITUKI adattára stb.) itt nem ismételjük meg. Szükséges azonban részletesebben szólni a különbö- jző helyszlnrajzok beszerzéséről. Az I. 2. fejezet bemutatta, hogy a régi térképeket hogyan lehet a folyószabályozás tervezésénél a különböző állapotok Jellemzésére felhasználni. A helyszínrajzi anyagok egyik igen hasznos beszerzési forrása a Hadtörténeti Intézet Térképtára. Az 1920 előtti térképanyagok minden megkötés nélkül beszerezhetők, illetve fotómásolat készíthető róluk [4],
