Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
107 ben Is Jelentkezniük kell. A helyi esés törésüket azonban (megjavítani kívánt gázlók etb.) Jó méretarányú hosszszelvényen mérlegeléssel kiegyenlíthetjük. Ezzel lényegében meghatároztuk a szabályozási vlzszint közelítően helyes, kiegyenlített eséaviszonyait, amelyek a továbbiak során mértékadónak tekinthetők. Hajózási vagy klsvizszabályozási vlzszint meghatározásához különösen fontosak a vlz- szintrögzltések, mivel olyan, a folyó dinamikáját figyelembevevő méretezési vízhozam nem áll rendelkezésre, mint a küzépvizszabályozúsnál. Határozottabban Jelentkeznek a gázlókból, elfajulásokból adódó esésváltozások is a kisebb vizek tartományában. Súlyosbítja a kérdést, hogy a mederváltozások vízállásra gyakorolt hatása is fordítottan arányos a vízállással, tehát a klsvlzek tartományában nagyobb értékkel Jelentkezik. Éppen ezért a főméroék leolvasása alapján meghatározott vlzszint szabályozási vizszlntként nem fogadható el, mivel a két móroe között Jelentős e- sésváltozások lehetnek. A feladat célszerűen úgy oldható meg, hogy a főmércékre homogén adatsorból meghatározott, azonos tartósságu vízállások értékelt elfogadva a közbenső szakaszon a vlzszintrögzltések és a várható beavatkozások figyelembevételével kell megszerkeszteni a szabályozási vlzszint. 2. A szabályozási vlzszint számítása Ha a szabályozási vizszlnt számítással kell meghatározni, a számítás mádszere megegyezik a felszlngörbéknél Ismertetettekkel. Ebben az esetben azonban a már előre meghatározott, tervezett keresztszelvények geometriai méreteit kell figyelembe venni. Természetesen ebben az esetben is célszerű a szabályozási vizszlnt rögzített felszingörbékkel ellenőrizni. Ha a szabályozás során egy adott szakasz hosszát pl. átvágásokkal megrövidítjük, a méretezési vízhozam természetes íelszingörbéjo összehasonlításra nem alkalmas. Az eséseknek azonban a megrövidített szakasz fölött és alatt ugyanúgy vissza kell kötniük a természetes állapot felszlngörbéjéhez, mint a teljes szabályozandó szakasz esetében. Az első közelítés tehát az á- rintett szakaszon a jelenleginél nagyobb, egyenletes esés felvétele; ennek helyességét a tervezett állapot paramétereivel visszaszámított felszingörhével kell ellenőrizni. Klsvizszabályozásnál, különösen jelentős szűkítések esetén előfordulhat, hogy az azonos vízhozamokhoz tartozó levonulási szintek is megváltoznak, például bizonyos szakaszokon nemcsak a hordalékszállitás egyenletesebbé tételét, hanem a meder mélyülését is előirányozzuk. A várható vizszlnteket, illetve ezeknek a természetes állapothoz valé viszonyát ismét a tervezett paraméterekkel számított felszingörbe fogja szolgáltatni. A szabályozási vizszlnt változására jellemző a Tisza esete. A szabályozáshoz elfogadott 0 vizszinttől ma már 300-á00 cm-rel alaosonyahb vízállások is előfordulnak. A változások oka elsősorban a szabályozás hatására bekövetkezett beágyazódás. Mivel a folyó hossza mentén az azonos vízhozamhoz tartozó vlzszlntek süllyedése változó mértékben következett be, az egyes szakaszokon különböző értékekkel módosították a szabályozási vizszlnt. Ebből állt elő, hogy vízügyi igazgatóságonként más-más szabályozási vizszlnt adódik a Tisza egyes szakaszain. Sajnos az igazgatóságok szakaszhatárainál a szabályozási szintek nincsenek egyeztetve, Így a müvek kiépítési szintjei a szakaszhatároknál változhatnak. Célszerű volna a Tisza kisvízi szabályozási szintjét - a Dunabizottság által ajánlott szabályozási és hajózási kisvizszint- hez hasonló módon - a teljes magyarországi szakaszra a szakaszhatárokat, adottságokat, a mellékfolyók vízhozamait stb. figyelembevéve meghatározni. A szabályozási vizszlnt változását bizonyltja az is, hogy például még a dunabízott- sági hajózási és szabályozási vizszlnt is 10 évenként felülvizsgálják. A 10 óv alatt bekövetkezett változások figyelembevételével határozzák meg az uj értékeket a főmércékre, majd ezt követően kerül sor a főméroék közötti szakaszok szabályozási szintjeinek meghatározására viz- hozamméréssel egybekötött vizszintrögzitősek alapján. 3. A szabályozási vizszlnt meghatározása duzzasztott folyószakaszon A folyami duzzasztómüvek alapvetően megváltoztatják a vízjárást és az üzemi vizszintig a duzzasztóműnél állandó (csucsiizem esetén adott határok között változó) vízállások alakulnak ki. A duzzasztóműtől induló felszingörbe természetesen a mindenkori érkező vízhozam függvényében változik. Nyilvánvaló, hogy a duzzasztóműnél mederduzzasztás esetén a szabályozási vizszlnt az állandó duuzasztási szint kell legyen. Ebből a szintből kiindulva kell meghatározni a mederkép-