Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
103 Ha a méretezési vízhozamot a fentiek szerint meghatároztuk és a különböző számítások eredményeit egymás között összehasonlítottuk, az eredményeket a folyé egészséges szakaszain kialakult természetes Jellemzőkkel Is ellenőrizni kell, annál is Inkább, mivel a számítási eredmények csak egy - vagy néhány - szelvény adataiból származnak. Az egészséges szakaszok átlagos) szelvényterülete, esése, a számított vagy beosült érdességek alapján a méretezési vízhozamnak a, mederbe valé beilleszkedése, az átlagos partmagasSágokhoz való viszonya ellenőrizhető. A bemutatott ábrák jél szemléltetik, hogy bármelyik módszerrel határozzuk meg a mederképző vízhozamot, az nagyobb lesz az évi közepes vízhozamnál, de az eddigi tapasztalatok szerint valamivel a telt mederhez tartozó érték alatt marad. A legnagyobb gyakoriságú vízállások és vízhozamok tehát a középvlzi meder alakítására önmagukban nem Jellemzőek, az energia— és hordalékviszonyok ennél nagyobb értékek figyelembevételét Indokolják. A középvlzi szabályozás méretezési vízhozamának tehát a mederképző vízhozam fogadható el. A szabályozási vizazln felszlngörbéjét ennek a vízhozamnak az alapján kell meghatározni és & müveket ehhez a szinthez Igazodva kiépíteni. Ha az eddig végzett középvlzi szabályozásokat áttekintjük, osaknem minden esetben arra« a következtetésre Jutunk, hogy a szabályozáshoz figyelembevett vízhozam a fentinél kisebb, ennek megfelelően a müvek koronaszintJe is alacsonyabb. Ennek oka nyilvánvalóan és főként a gazdaságossági problémákban koresendő, azon kívül, hogy a tervezésnél a hordalékviszonyok szerepét nem mindig vették a lentiek szerint figyelembe. A középvlzi szabályozási müvek magasságát általában KÖV szintjében, vagy annál valamivel magasabban adták meg. Számos olyan megjegyzés, tanács látott azonban napvilágot, hogy veszélyeztetett helyeken a rézsűt célszerű egészen a kiegyenlített part magasságáig biztosítani” stb. Ezek a tapasztalatok is arra mutatnak, hogy az éves középvlzállás vagy vízhozam a meder) alakulására és változásaira nem Jellemző.A partok igénybevétele ennél nagyobb vízállásoknál mér- tékádé és ugyancsak a közepesnél nagyobb vízhozamokig terjedő tartomány hordalékviszonyai határozzák meg a mederalakulás folyamatát is, 2, A kisvízi szabályozás méretezési vízhozamának meghatározása Amíg a középvlzi szabályozásnál mértékadó (domináns) vízhozam a folyók természetes Jelw lemzőiből viszonylag jól definiálható és levezethetó, a klsvlzszabályozás méretezési vízhozama sokkal nehezebben meghatározható órték. Köztudott, hogy a klsvlzek a középvlzi medren belül tartósságuknak és hordalékszál11— tásuknak megfelelő uj levonulási teltételeket alakítanak ki. Különösen azoknál a folyóknál, ahol a legkisebb és legnagyobb vízhozamok közötti tartomány Igen nagy, a középvlzi mederben másodlagos kanyarulatok, gázlék, zátonyok keletkezhetnek. A kisvízi meder elfajulása akadályozhatja a viz-, Jég- és hordaléklevonulást, kedvezőtlen feltételeket teremthet a hajózás számára ás veszélyeztetheti a középvlzi partokat, Így Jelentős károkat okozhat. A kisvízi szabályozásra a középvlzi szabályozás befejezése után kerülhet sor, amikor már nyilvánvalóvá válik, hogy az tartós klsvlzek Idején nem tudja biztosítani a viz-, Jég- ár hordalék zavartalan levonulását, Illetve a hajózási feltételeket. A kisvízi szabályozás szintjét Illetve vízhozamát tehát különböző igények kölcsönhatása alapján mérlegeléssel határozzák meg. Ennek során figyelembe kell venni azt is, hogy a müvek építésére, illetve fenntartására a vízállások tartósságának függvényében elegendő idő álljon rendelkezésre. Ha a klsvlzszabályozás elsősorban hajózási óéiból történik, a szabályozási vlzszlnt meghatározásához a hajéut paraméterei szolgálhatnak alapul. Ezek a paraméterek természetes álla-., pótban az adott geometriai viszonyoktól és a vízjárástól függően csak az év egy bizonyos részében elégíthetők ki (a Jégviszonyokat most nem vesszük figyelembe). A hajózási érdekből végzett szabályozás célja éppen ennek az időszaknak a megnyújtása, vagy a geometriai jellemzők javításával, a klsvlzszabályozás módszereivel, vagy - adott esetben - a folyó csatornázásával. Ha a hajózási előírások valamely folyón az év egy bizonyos szakában megkívánják a szükséges méretek biztosítását, az ennek megfelelő tartősságu vízhozamok és vízállások a rendelkezésre álló hidrológiai adatok alapján meghatározhatók (II.8.3. ábra). Ennél a kisvizszabályo- zási (vagy hajózási) vízhozamnál kell a szükséges medeniéreteket biztosítani. A tervezési feladat tulajdonképpen egyértelmű. Olyan mintakeresztszelvényeket kell tervezni, amelyek a meghatározott vízhozamnál (vizszintnél) a szükséges hajőutméreteket biztosítják. Ez a vízhozam azonban deflnloéját tekintve nem azonos a középvizszabályozás mederképző
