Csoma János: A korszerű folyószabályozás alapelvei és módszerei (VITUKI, Budapest, 1973)
II. A folyószabályozáshoz szükséges jellemző mennyiségek és paraméterük meghatározása
101 A meder geometriai paraméterei az előforduló vízhozamok tartományában, a különböző vízhozamok tartósságának és időbeni változásának függvényében külön-küHSn is más és más módon változnak. A középvlzl meder szélességére más vízhozamnak lesz nagyobb hatása, mint a sodorvonalbeli mélységekre. Az is nyilvánvaló, hogy egyetlen, permanensnek tekintett Jellemző vízhozam nem úgy alakítja a medret, mint a váltakozó vízhozamok különböző hatásainak egymásra halmozódása. Minden geometriai paraméterhez rendelhető ugyan egy olyan vízhozam, amelynek hatása a legjellemzőbbnek tekinthető, egyetlen olyan "mederképző" vízhozam azonban, amely a meder összes jellemzőit a- zonos súllyal alakítaná, nem képzelhető el. A mederre mértékadó, vagy domináns vízhozamok (vízállások) meghatározásának, a geometriai és hidrológiai jellemzők kapcsolatának szerteágaző Irodalma van. Természetbeni megfigyelések és laboratőriumi kísérletek alapján a geometriai jellemzők és a vízhozam (vízállás) között igen sok közelitő összefüggést határoztak meg. így például a meder szélességét a vízhozam négyzetgyökével, a mélységet a vízhozam köbgyökével, az esést a vízhozam hatodik gyökével stb. hozták kapcsolatba (2). Az összefüggésekben szereplő vizhozam értékének meghatározására is kiterjedt vizsgálatokat végeztek. Inglis a telt mederhez tartozó vizhozam ajánlotta mint legjellemzőbb értéket (3). Ackers és Charlton laboratóriumi vizsgálatai szerint is a meander hossza és a telt mederhez tartozó vizhozam jobb kapcsolatot mutatott, mint akár az évi közepes vízhozam, akár a közepes ár- vizhozam [1). Mivel a meder alakulásában a vizjárás mellett a hordalékviszonyoknak is döntő szerepe van, a moderkópző vizhozam meghatározásába a hordalékszállitás jellemzőit is be kell vonni. Ennek első megközelítéseként azt a vízhozamot tekintették dominánsnak, amelynél a hordalék "döntő többsége" levonul [71. A viz- és hordalékjárás jellemzőinek összekaposolását holland mérnökök Írták le a Niger és Benue folyók szabályozásával kapcsolatos munkájukban [á], A domináns vízállás meghatározására szolgáló alapösszefüggés h o Tr I hi°idt jf 5 dt (1) ahol hQ - a mederképző vízállás T - időtartam (átlagos év)- az i vízállás osztályköz gyakorisága Gj - az i vízállás osztályközhöz rendelt hordalékhozam G - az átlagos hordalékhozam. Az összefüggés alkalmazhatósági feltételeit, valamint a szabályozás során megváltozó körülmények közötti érvényességet a legújabb tanulmányok is vitatják [6]. Változatlanul visszatér az az álláspont, hogy minden geometriai paraméterre tulajdonképpen más és más domináns vízhozam a jellemző. A probléma gyakorlati megközelítésére azonban ma is az (l) egyenlet látszik a legalkalmasabbnak. A bemutatott módszer a vizhozam természetéhez Jobban igazodó domináns vízállás mégha _ t ározását teszi lehetővé, mivel nemcsak a vízhozamot, hanem a folyó hordalékszállltását is figyelembe veszi. Sok esetben azonban nem állnak részletes hordalékmérések rendelkezésre, melyekre támaszkodva a hordáiékszállitást leiró összefüggések meghatározhatók. Köztudott viszont,- mint azt a II.1. fejezet is bemutatja - hogy a mederalakulás szoros összefüggésben van az energiával, továbbá az energia a hordalékszállitással, A mederképző vízállás (vízhozam) hordalékösszeíUggá- 8ek hiányában is számítható tehát a vízjárást Jellemző gyakoriságokból ás az adott osztályközben levonuló vízhozamokhoz tartozó mozgási energiából, mint azt Horváth S. javasolta (II.8.1. ábra) 15]. A vizállásidősor alapján meg kell határozni a vizállásgyakoriságokat és ábrázolni kell a Q = Q(H), F = F(H) és v^ = v^ÍH) összefüggéseket. A vizállásgyakoriságokat megszorozva a hozzátartozó víztömeggel és a középsebességgel, az átfolyó viz mozgási energiájával arányos mennyiséget kapunk. A kapott mennyiségekre, mint párhuzamos erőrendszerre szerkesztett kötélpollgon eredője a domináns vízhozamot (vízállást) metszi ki. Teljesen hasonló módon határozható meg a domináns vízhozam vizhozamtartósságok és viz- hozam-hordalékhozam összefüggések alapján is, akár lebegtetett, akár görgetett hordalékról van sző (11,8,2. ábra). A vizhozamgyakoriságok, valamint az osztályközönként hozzájuk rendelt hordalékhozam szorzata adja a számítási értékeket, az eredő ismét a domináns vízhozamot metszi ki. A számítás pontossága főleg a hordalékösszefüggések megbízhatóságától függ, igy az
