Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)

Függelék

tén a csapadékmentes időszakok hossza a következő statisztikus törvény- szerűségekkel jellemezhető:

1. Egy meghatározott kezdő időpontú csapadékmentes időszak hosszára vonatkozó évenkénti megfigyelések eredményének összessége, jó közelítéssel, olyan statisztikai mintának fogható fel, melynél a minta egyes elemei egymástól teljesen független, azonos eloszlású valószínűségi változók.

2. Ugyanakkor két tetszőleges kiválasztott időponthoz tartozó csapadékmentes időszak hossza is független valószínűségi változónak tekinthető amellett a feltétel mellett, hogy az első időszak hossza rövidebb, mint a két időpont közötti időtartam.

3. Az eloszlás típusával kapcsolatban megállapítható, hogy a csapadék- mentes időszakok hosszának eloszlása jól közelíthető exponenciális eloszlással.

4. Végül kimutatható, hogy a csapadékmentes időszak hosszának várható értéke az év folyamán a kezdő időpont függvényeként periodikusan változik. Ez a periodikus változás igen jól közelíthető egy féléves és egy éves periódusú tagból összetevődő

M(t) = a0 -f- rj cos

2 71

4 71 .

(t — 11)-f- r2 cos

t —12

L 365

L 365

függvénnyel, hol t-t napokban kell behelyettesíteni, s a„, r1; r2, ti, t2 állandók.

A levezetett összefüggések tehát egyértelműen meghatározzák a csapadékmentes időszakok hosszának lehetőségeire jellemző statisztikus törvényszerűségeket, s így alkalmasak arra, hogy a csapadékmentes időszakokkal kapcsolatos gazdaságossági számítások alapjául szolgáljanak.

383