Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
A CSAPADÉKMENTES IDŐSZAK HOSSZA A TANULMÁNY CÉLJA Az ipar és a mezőgazdaság szempontjából fontos, hogy a megfelelő időben megfelelő mennyiségű víz álljon a rendelkezésre. Mind a túlzott vízbőség, mind a hosszantartó szárazság kedvezőtlen hatásokat von maga után. Éppen ezért a termelés okszerű megszervezésénél gazdaságossági számításokkal mérlegelik a várható különböző eseményeket. Ez a tanulmány a gazdaságossági számítások alapjainak kiszélesítését tűzte ki célul, s ezen belül — a Nagy Magyar Alföld egy jellegzetes területére — összefüggéseket keres a zérus csapadékmennyiség, a csapadék- mentes időszakok jelentkezésének folyamatában. A következőkben megelégszünk olyan jó közelítést jelentő eredményekkel, melyek gyakorlati alkalmazása elé nem gördít akadályt az eljárás bonyolultsága, s az abban felmerülő különböző matematikai nehézség. DEFINÍCIÓ ÉS ALAPFELTEVÉS Mielőtt a rendelkezésre álló adathalmazból levezethető törvényszerűségek vizsgálatához kezdtünk volna, első lépésként tisztázni kellett az alapokat. Meg kellett határoznunk azokat az általános összefüggéseket, melyek alapján az észlelési anyagot rendezhettük, illetve amelyeken mint alapfeltételeken a további következtetések alapulhattak. így a csapadékmentes időszak hosszát a következőképpen definiáltuk: Az adott t = t0 kezdőponttól számított csapadékmentes időszak az a legnagyobb t[| kezdőpontú x időtartam, mely alatt még nem hullott csapadék a vizsgált területre. Ugyanakkor korábbi eredményekre [44] támaszkodva feltettük, hogy Az adott t = t0 kezdőponttól számított csapadékmentes időszak r hosz- sza olyan folytonos-eloszlású valószínűségű változó, amely elvileg bármely véges pozitív értéket felvehet, s melynek eloszlásfüggvénye a kezdő időpont függvényében is folytonos. A FELDOLGOZÁSRA KERÜLŐ ADATHALMAZ ÖSSZEÁLLÍTÁSA Az általános összefüggések tisztázása után sor kerülhetett arra, hogy megvizsgáljuk az észlelt adathalmazból levezethető törvényszerűségeket. Vizsgálataink alapjául lényegében Debrecennek azt a 90 éves észlelési anyagát fogadtuk el, melyet már — más szempontok figyelembevételével 370
