Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)

Függelék

Az elméleti vízhőfok, illetve léghőmérsékleti összeg meghatározásához természetesen szükség van a konkrét értékére. Ezt azonban igen könnyű meghatározni a vízhőfok és léghőmérsékleti adatok birtokában. Nevezetesen, ha az n-edik n -f- 1, n + k-ik nap vízhőmérséklete rendre tv>n, tv,„ + i . . • + * léghőmérséklete pedig t/>n, tLn + l . .. bjB + *, akkor a-t a

+ l ~l“ a(b,»

összefüggésből lehet számolni, vagyis az a-k középértékét az

1 k

a —-----2’

k „ o

ky,n + 1 _fl'.n

W

.n tv.n

(f.3.6)

kifejezéssel lehet becsülni. A Siófokra vonatkozó 1900—1950 évek adatainak felhasználásával a-ra 0,2 érték adódott. Megjegyezzük, hogy bár az egész további számításban a jelentős szerepet játszik, de a számítás eredményét a kis megváltozása gyakorlatilag nem befolyásolja.

Az elméleti hőösszegek kiszámításához az (f.3.5) egyenlet jobb oldalának csak első nyolc tagját vettük figyelembe. Számításainkat a beállás (illetve a várható beállás) és a megszűnés (illetve a várható megszűnés) időpontjának közelében több napra elvégeztük. Az elméleti hőösszegek számítását az f.3.6. táblázat mutatja.

f.3.6. táblázat

Az elméleti hőösszegek számítása, Szeged — 1902

í/.o(l—0,2)"'

Év, hó, nap

í/,o

m = 1 0,8

m — 2 0,64

m = 3 0,51

m = 4 0,41

m = 5 0,33

m = 6 0,26

m = 7 0,21

Elméleti

hőösszeg

T,

1902. XI. 11.

6,6

_

_

_

_

_

_

1

,38

12.

6,3

—

—

—

—

—

1,64

1,32

13.

2,7

—

—

—

—

0,89

0,70

0.57

14.

0,6

—

—

—

0,25

0,20

0,16

0,13

15.

—1.2

—

—

—0,61

—0,40

—0,40

—0,31

—0,25

16.

—0,6

—

—0,38

—0,31

—0,25

—0,20

—0,16

—0,13

17.

—1,5

—1,20

—0,96

—0,76

—0,61

—0,50

—0,39

—0,31

18.

—4,3

—3,44

—2,75

—2,19

—1,76

—1,42

—1,12

—0,90

— 2,33

19.

—3,7

—2,96

—2,37

—1,89

—1,52

—1,22

—0,96

—0,78

— 6,68

20.

—1,9

—1,52

—1,22

—0,97

—0,78

—0,63

—0,49

—0,40

— 8,29

21.

—1,9

—1,52

—1,22

—0,97

—0,78

—0,63

—0,49

—0,40

— 8,97

22.

—1,7

—1,36

—1,09

—0,87

—0,70

—0,56

—0,44

—0,36

— 9,00

23.

—4,2

—3,36

—2,69

—2,14

—1,72

—1,39

—1,09

—0,88

—11,21

24.

—4,3

—3,44

—2,75

—2,19

—1,76

—1,42

—1,12

—0,90

—13,15

25.-4,5

—3,60

—2,88

—2,30

—1,85

—1,48

—1,17

—0,94

—15,77

26.

—0,7

—0,56

—0,49

—0,36

—0,29

—0,23

—0,18

—0,15

—11,79

27.

—1,0

—0,80

—0,64

—0,51

—0,41

—0,33

—0,26

—0,21

— 9,80

28.

0,9

0,72

0,58

0,46

0,37

0,30

0,23

0,19

— 6,68

29.

0,2

0,16

0,13

0,10

0,08

0,07

0,05

0,04

— 4,80

30.

2,2

1,76

1,41

1,12

0,90

0,73

0,57

0,46

— 1,34

Jegyzet: 1902. XI. 18-ra az elméleti hőösszeg:

T/ = —4,3 — 1,20 — 0,38 — 0,61 + 0,25 + 0,89 + 1,64 -f 1,38 = —2,33

263