Csoma János - Szigyártó Zoltán: A matematikai statisztika alkalmazása a hidrológiában (VITUKI, Budapest, 1975)
Függelék
Vizsgálatainkat 16 olyan tiszai állomásra terjesztettük: ki, ahol rendelkezésünkre állottak 1876—1965. évek közötti időszakra a jégmegfigyelésekre vonatkozó adatok. Tekintettel azonban arra, hogy a Tisza általános szabályozása jelentős módosulást okozott a jégviszonyok alakulásában is, ezért csak az 1900-tól észlelt adatokat vontuk be a feldolgozásba. 1954-ben megindult a tiszalöki vízlépcső üzeme, ami lényegesen befolyásolta a jégjelenségék alakulását. Ezért a rendelkezésünkre álló adatsorból a természetes állapotra vonatkozó statisztikai feldolgozáshoz csak 1954-ig terjedő időszak adatait fogadtuk el egyöntetűnek. Az 1954 utáni időszakra vonatkozóan is vizsgáltuk a jégjelenségék alakulását, ezeknek a vizsgálatoknak az eredményeiről azonban a következő fejezetben számolunk be. A jégviszonyok alakulásának vizsgálatához a jégjelenségekre vonatkozó észlelési anyagot, a víz- és léghőmérsékleti adatokat használtuk fel. A jégjelenségekre vonatkozó alapadatok összegyűjtését 1917-ig a Vízrajzi Évkönyvekből, 1917 után az eredeti észlelési lapokról végeztük. Az észlelési anyag rendezésénél arra törekedtünk, hogy az összeállítás egyben a jégjelenségek folyóhossz menti változását is mutassa. Ennek megfelelően az f.3.1. ábra szerint minden télre a vizsgált állomások sorrendjében feltüntettük a j égj ellenségeket 'táblázatosán, az idő függvényében. Feltüntettük a táblázaton a vízhőmérsékleti és a léghőmérsékleti adatokat is. Sajnos, vízhőmérsékletre vonatkozóan csak az utóbbi évtizedekről állt rendelkezésünkre anyag, ezért a jelenség hossz menti változásának ellenőrzéséhez a vízhőmérséklet figyelembevétele nem volt elégséges. Nagyobb segítséget jelentettek az ellenőrzésnél a léghőmérsékleti adatok, bár a vizsgált tiszai állomások egyikén sem volt az általunk kiválasztott időszakban folyamatos léghőmérsékleti észlelés. Ezért a folyószakaszt átfogó három léghőmérsékleti állomásnak — a Meteorológiai Intézet véleményével egyetértésben — Nyíregyházát, Debrecen-Pallagpusztát és Szegedet fogadtuk el. A napi hőmérsékletek megállapítására ezen meteorológiai állomások megfigyelési adatai szolgálnak. Napi középhőmérsékletnek az észlelt három hőmérséklet számtani közepét fogadtuk el. Az észlelési adatok birtokában első feladatunk — a reprezentativitás első igényének megfelelően — az adatok hidrológiai ellenőrzése volt, vagyis az, hogy az észlelések valóban arra a valószínűségi változóra vonatkoznak-e, melyek eloszlásfüggvényét a későbbiek során meg kívánjuk határozni. Más szavakkal ellenőrizni kellett, hogy az észlelések azt a jelenséget rögzítik-e, ami a Tiszán volt, vagy szubjektív hibák, esetleg más okok (mint például a rossz látási viszonyok, vagy az észlelés elmulasztása) miatt hibás adatokat rögzítettek. Az ellenőrzést megkönnyítette, hogy az f.3.1. ábrán feltüntetett feldolgozási mód a jégjelenségek, a léghőmérséklet és a vízhőmérséklet változásait is szemléletesen tükrözte nemcsak a vizsgált szelvényekben, hanem a folyó hossza mentén is. A feldolgozás tehát lehetőséget adott arra, hogy az észleléseket a folyó hossza mentén a léghőmérsékleti és vízhőmérsékleti adatok figyelem- bevételével javítsuk. A javítás fáradságos munkájához — több mint 120 Különböző valószínűségű jégjelenségek meghatározása 249
