Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)

1. Természeti adottságok

mvs

3

5

A lebegtetett hordalék mennyisége árvizek idején a legnagyobb, de a hordalékhozam és a vizállás (ill. vizhozam) között nincs szoros összefüggés. Az esőzés, hóolvadás kezdetén u. i. több erodálható anyag van a felszínen, mint a későbbi fázisokban. Ezért a hordalék töménységének tetőpontja rendszerint megelőzi az árhullámét, vagy több egymást követő árhullám egyre kevesebb hordalékot szállít.

Főleg az elmondottak okozzák azt, hogy a hordalékhozam és a vizhozam közötti

G = f(o)

kapcsolat csak hosszabb időszakokra (évre) adhat tájékoztatást.

Ez egyébként a

11. ábrából A

is

rö11, ábra; Példa a hordalékhozam és a vizhozam közötti statisztikai kapcsolat meghatározására

kitűnik• vid időszakok hordalékszálli- tásáról csak

megfelelően sűrű (naponkénti, hetenkénti) mérésekkel és/ vagy más befolyásoló tényezők figyelembevételével tájé- kozódha t unk .

Általános—

nak mondható az a törekvés, illetve felfogás, hogy- ahol jelentős érdek fűződik a hordalékviszonyok ismerem téhez, ott mérni kell, 7

ahol pedig a vizrajzi munkának nincs múltja, egyszerűbb összefüggéseket kell alkalmazni.

ott minél

Ez utóbbira példa Stepanova A.I, (1969.) ajánlata.amelyet Kamcsatka félszigetének folyóin kisérletezett ki;

Ck = d Q0*25 G„ = P Q1*23