Csermák Béla: Hegy- és domvidéki vízrendezés hidrológiai kérdései (VMGT 157. Vízgazdálkodási Intézet, Budapest, 1985)
1. Természeti adottságok
26 rótól függ. A talajfagy - legalább is a felszinhez közeli rétegekben - minden évben jelentkezik; maximális mélysége 100- -120 cm. A talajfagyos napok száma a mélységgel természetesen csökken; Budapesten pl. 2 cm mélységben átlag 54, 10 cm mélységben 48 a fagyos napok száma. 1.5.3.2 Léghőmérséklet Az évi középhőmérséklet térképe szinte tükörképe a domborzatinak, mert a hőmérséklet a tengerszint feletti magasság növekedésével csökken. E mellett kimutatható a földrajzi fekvés hatása is; délről észak felé haladva az évi középhőmérséklet 11 °C-ról 9 °C-ra csökken. Az átlagos hőösszegek (a napi középhőmérsékletek összegei) 2900-3300 °G között változnak. A fagymentes napok száma az ország déli részén 210, az ó- szaki hegyvidéken 150. 1.5.3.3 Vizhőmérséklet A viznek ezt a fontos minőségi jellemzőjét a lefolyás keretében Cl .6.4 pont) tárgyaljuk. 1.6 LEFOLYÁS A csapadék-lefolyás-tározódás-párolgás hidrológiai körfolyamatában Magyarország területén óriási mennyiségű viz vesz részt; vizforgalmunk átlaga 170 km3/év (azaz 5500 m3/s),amely3 bői 120 km /év az országot elhagyó vízfolyások vizszállitása 3 és 50 km /év az ország területéről elpárolgó vizmennyiseg.Ez a vizmennyiség átlagosan évről-évre megújul, amig a természeti adottságok és/vagy az emberi beavatkozások hatásai meg nem változnak lényegesen. Ennek a vizmennyiségnek azonban csak egy bizonyos hányadával gazdálkodhatunk, - azzal, ami kellő biztonsággal és tartóssággal rendelkezésre áll akkor, amikor arra szükség van. Korlátozó tényező még a határainkon túl jelentkező vizigény és vizszennyezés is.
