Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)

X. A Zsigmondy-cég munkái századunk elején

X. A Zsigmondy-cég munkái századunk elején Századunk első öt évében a cég változatlanul a már bemutatott profilban dolgozott. A Magyar Mérnök- és Építész-Egylet 1901. évi közgyűlése alelnökké választotta Zsigmondy Bélát, aki azonban erről a tisztségről a következő évben, a „magánügyeimben bekövetkezett lényeges változásokra" hivatkozva, lemondott. 1900-ban Zsigmondy Béla a kir. Kereskedelmi és Váltótörvényszék végzése alapján — Fischer Henrik és Lipthay Sándor társaságában — bírósági szakértőként működött egy az újpesti Duna-híd 1894—95. évi építésével kapcsolatos perben, melyben a felhasznált anyagok szükségességéről, valamint a „Lajos" nevű hajónak a híd V. pilléréhez ütközésével kapcsolatos eseményekről kellett véleményt nyilvánítani. A bíróság 78 kérdésére adott terjedelmes szakvélemény így 86 oldalra rúgott [99]. Hazánk közlekedési viszonyainak javításához igen sok nagyszabású híd építésében való részvétellel járult hozzá Zsigmondy. A már tárgyalt Ferenc József híd alapozási munkáin és a Margit-szigetet a Margit-híddal összekötő Duna-híd alépítményi munkálatain kívül résztvett a csongrádi Tisza-híd építésében is. 1902 márciusában a kereskedelemügyi miniszter szakértői bizottságot hívott egybe az Eskütéri híd budai hídfőjén észlelt mozgás okának megállapítása és a javításról való döntés ügyében. A meghívottak között volt Zsigmondy Béla is. A szakértők megállapítása szerint az elmozdulás az alapbeton felező magasságában a horgonykamra víztelenítése céljából elhelyezett aszfaltréteg plasztikus alakváltozása folytán következett be, amit a Gellérthegy aljában fakadó források 45 °C-os vize okozott. Javaslataik értelmében a hídfők két-két különálló faltestének összefoglalását és két megfelelő méretű előépítménnyel való megterhelését határozták el [100]. A hídfőknél létesítendő ráépítmények és a vámszedőházakon szükséges átalakítások kivitelezését nyilvános versenytárgyaláson Zsigmondy Béla nyerte el és a munkákat áprilisban már el is kezdte. A híd 1903. október 10-i ünnepélyes megnyitásán az építést végrehajtó vállalatok vezetői között ott volt Zsigmondy Béla is [101]. Ebben az időszakban — 1903-ban — szerzett mérnöki oklevelet a kir. József Műegyetemen Zsigmondy Béla unokaöccse, Zsigmondy Dezső, aki a következő évben hoszszabb tanulmányutat tett Angliában, Belgiumban és Hollandiában, majd 1904-1905-ben Frankfurt am Mainban dolgozott a neves W. H. Lindley közegészségügyi-mérnöki irodájában. Hazatérése után előbb a kultúrmérnöki szolgálat keretében, majd dr. Forbáth Imre