Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)

IX. A századfordulóig terjedő évek munkái (1888-1900)

mélyített fúrás során 535 m mélységig nem találtak vizet és a továbbfúrást a honvédelmi minisztérium beszüntette. A fúrás, eredménytelensége ellenére, hozzájárult a vidék alsóbb rétegeinek megismeréséhez. A sok vízkutató fúrás mellett talajkutató (kém) és hídpillérek alapozásával kapcsolatos fúrásokkal is szívesen foglalkozott Zsigmondy. Az utóbbiak közelebb hozták őt a hídépítéshez, és 1894-től a hídépítést is vállalata munkakörébe vonta. Eleinte E. Gartner bécsi mérnökkel társulva működött, akit az 1888-ban Bécsben megtartott III. Vándorgyűlésen ismert meg. Már Budapest második hídjának, a Margithídnak 1872-75. évi építése idején nyilvánvaló volt, hogy a belváros közelében további hidakra lesz szükség. Az 1885:XXI. tc. kimondta, hogy amint a híd^<*si/-i««; °ó un N ^ ^ IÁ í> in N ^!? ^ ^ K t"».' ÏÎ v^. »— (Sj VJCM I~- fsi 1

— IN, fNi nrj tri Ol c Si 33. kép. A Zsigmondy Béla által végzett fúrások grafikus naplója