Csath Béla: A Zsigmondyak szerepe a magyar vízkutatás és fúrás történetében (Vízügyi Történeti Füzetek 12. Budapest, 1983)

II. A mélyfúrás helyzete Európában

5. kép. Robert Beart öblítéses fúrásra vonatkozó szabadalmának első rajzmelléklete. 1844 3. A természeti kincsek (szén-, kálisó- és érctelepek) kutatásával kapcsolatban megnövekedett a fúrási igény. A fúrások fejlődésének következő jelentős évszáma 1863. Ekkor szabadalmaztatta a svájci R. Leschot a gépi hajtású öblítéses gyémánt magfúró berendezést, amely folyamatos feltárást tett lehetővé. A század közepéig Európában a fúrástechnika oly fejlettségi fokot ért el, hogy a szén- és kálisókutatások mellett a mélységi vizek feltárására is alkalmazhatóvá vált. Abban az időben, amikor a kontinensen fejlett vízbányászatról beszélhettünk, sőt az olaszországi Larderello területén már geotermikus kutak fúrására is sor került, hazánkban a vízkút-fúrás még csak az útkeresésnél tartott [14].