Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
Ábrajegyzék
ÁBRAJEGYÉK ÁBRAJEGYÉK 1. ábra Római aquaductus maradványok Tata és Szöny között (L F. Marsiglitől) 2. ábra Trajanus császár által építtetett római híd romjai az Al-Dunán (L. F. Marsiglitől) 3. ábra Mikoviny Sámuel terve a Tata környéki "posványságok lecsapolására 4 ábra A balatoni téli halászatot ábrázoló rajz Bél Mátyásnak a magyarországi halakat és azok halászatát leíró "De re rustica Flungarorum" -ából 5. ábra A fokok kialakulását illusztráló rajz L. F. Marsigli Danubníus Pannonico - Mysicus című könyvéből 6 ábra A térképkészítés allegóriája Bél Mátyás országismertető munkájában (1736) 7. ábra Magyarországot és vízrendszerét tudományos alapossággal először felmérő Mikoviny Sámuel Bél Mátyás könyvéből 8. ábra Szökőkutakat működtető vízikerék egy Vili. századi kastélykertben - vízépítészeti tankönyv illusztrációja 9. ábra Folyóba bedőlt fatörzsek eltávolítása - ábra az Institutum Geometricum tankönyvéből 10. ábra Beszédes József, az első magyarországi vízszabályozó társulat főmérnöke 11. ábra Beszédes József 1844-ben megjelent műve Széchenyi István nagycenki könyvtárából 12. ábra Beszédes József és mérnöktársai Halász Ignác, Vörös László és Póka Antal tervének címlapja 1834-ből 13 ábra Egy lap a Közép-Tiszai Ármentesítő Társulat 1888-ba kiadott lejtmérési (szintezési) fixpontjainak jegyzőkönyvéből 14 ábra Ä vízitársulatok érdekeltségi területe az 1910-es években 15. ábra A Lietzner Sándor féle Tisza-térkép részlete 16 ábra Lám Jakab javaslata a Tisza-völgy árvíz-gondjainak megoldására 17 ábra Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervéből 18 ábra Vásárhelyi Pál Tisza-szabályozási tervének melléklete (részlet) 19 ábra A folyóvölgyeket feltérképező mérnököknek adott segítséget Vásárhelyi Pálnak a háromszögelésről írt könyve 20. ábra Vásárhelyi Pál: Introductio in praxim triangulations című könyvének egyik oldala (Deák Antal András fordításában 21 ábra Pietro Paleocapa, olasz mérnök, Vásárhelyi elképzelésével vitázva alakította ki saját Tisza szabályozási koncepcióját, amit olaszul is és magyarul is megjelentettek 22. ábra Az 1838-as pest-budai árvíz jégdugója 23 ábra Óbuda pusztulása az 1838. évi árvízkor 24 ábra Az üllői út víz alatt az 1838. évi árvízkor 25. ábra A pesti gyárnegyed az 1876. évi árvízkor 26. ábra Kvassay Jenő a kultúrmérnöki szolgálat megszervezője 27. ábra A csatorna karbantartás kézi eszközei Kvassay Jenő: Mezőgazdasági vízműtan című könyvéből (1880) 28 ábra Kvassaynak az Akadémia pályázatán díjnyertes műve, melyben a Tisza-szabályozás konzekvenciája érdekében összefoglalja az akkor korszerű folyószabályozási elveket (1889) 29. ábra Magyarország belvízlevezető csatornahálózata az 1930-as években 30. ábra A kultúrmérnöki hivatalok lecsapoló, belvízrendező és mederrendezési munkáival vízkároktól mentesített területek évenként és összesen 1879-1938 között 31 ábra Zsigmondy Vilmos (1821 - 1888) 32 ábra Zsigmondy Béla 33. ábra Nagy András János 34 ábra Szárnyas bővítő fúró 35. ábra Az artézi és fúrt kutak évenkénti megoszlása 36. ábra Békés megyében működő kútfúró vállalkozók tevékenykedése 37. ábra Kútakna és felépítmény 38 ábra A Vásárhelyi Pál által a Duna bal partján épített "Széchenyi - út" 39. ábra Az Al-Duna zuhatagos - zátonyos szakasza kisvízkor 40. ábra Az úgynevezett "Széchenyi - út" a századfordulón 41. ábra A Magyarországi Felső-Duna a szabályozás előtt 42. ábra A Pest megyei Dunavölgy Lecsapoló Társulat területe 43. ábra Sajó Elemér, a vízügyi szolgálat két világháború közötti időszakának kiemelkedő vezetője 44 ábra A budapesti Kvassay-zsilip zárógátjának építésénél alkalmazott cementfecskendő működési vázlata Sajó Elemér Lampl Húgóval közösen írt "A beton" című könyvéből (1914) 95
