Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)

8. Csath Béla: A magyarországi vízellátás története

8 A MAGYARORSZÁGI VÍZELLÁTÁS TÖRTÉNETE

alatt), mégis eredményesnek kellett tekinteni, mert ebben az időben az Alföld legmélyebb fúrása volt és geológiai szempontból az Alföld közetviszonyaira vonatkozóan nagyon sok kérdésre adott választ.

Név

1878

1879

1880

1881

1882

1883

1884

1885

1886

1887

1888

1889

1890

1891

1892

1893

1894

1895

1896

1897

Össze

sen

Gold János

o

O

O

o

O

1

Soos Lajos

O

O

O

1

Walser Ferenc

®

1

Zsigmondy Béla

O

O

O

0

O

O

O

O

O

o

o

O

®

©

o

®

o

©

o

o

4

Junker György

O

@

o

o

o

O

1

Házi kezelésben

®

®

®

©

5

Seidl Gyula

O

O

o

o

o

o

O

O

o

o

O

O

o

@

o

o

o

o

©

2

Hungerleider Mihály

o

®

o

o

2

Czoll Demeter

®

®

@

©

11

Orbán Sándor

®

o

o

1

Medvecz János

©

1

Gottfried Ignác

®

1

Medveczki József

®

o

©

3

ifj Almási Sándor

o

®

o

o

o

o

1

Pap Dániel

©

1

Csizmazia Gyula

1

Hrabovszky Gyula

@

1

Trnka Ferenc

o

©

2

36. ábra Békés megyében működő kútfúró vállalkozók tevékenykedése

A városok, községek a kutak fúrásával kapcsolatban azokkal a vállalkozókkal kötöttek szerződést, akik olcsóbban vállalták a fúrási munkálatokat, nem vizsgálván, hogy ezeknek a vállalkozóknak van-e megfelelő gyakorlatuk. így pl, a kisújszállásiak és a karcagiak a drágább (ZSIGMONDY készítette), a szolnokiak, jászberényiek, túrkeveiek, dévaványaiak, abonyiak, tiszaföldváriak és öcsödiek pedig az olcsóbb megoldást választották, jórészt pénzügyi okok miatt. A többnyire sikeresen átadott első kutak hírére a következő években egyre több település rendelte meg a kútfúrását.

37. ábra Kútakna és felépítmény

A felsorolásban itt-ott szó esett a kút fölé épített díszes kútfőről, díszítő szobrokról. Ezek a felépítmények a fúrástól 7 - 8 m távolságban épültek, hogy magához a kúthoz könnyen hozzá lehessen férni Az alföldi városokban az artézi kút fúrásának utolsó munkafázisa, egyik legjellegzetesebb kísérő jelensége az ún. díszkútfej megépítése volt. Ez a belső szerkezet megszilárdulásán túl is nyújtott szolgálatot. Ezeknek társadalmi jelentőségük is volt, a város előkelőségei az építményt díszességével - melyek sokszor valóságos építési műemlékek voltak- költséges megoldásaival saját gazdagságukat, bőkezűségüket kívánták az egyszerűbb emberek, de még inkább más városból érkezők tudomására hozni.

Ilyen díszítő szobrok voltak a két hódmezővásárhelyi kúton, a szentesi kút felépítménye Franciaországból rendelt női szobor volt, a szegedi kúton a párizsi Duranne-cégtől származó kecses nőalak a szegediektől a "Zsuzsi" nevet kapta

Több helyen az antik világra utaló szobor díszítette a kútfőt, így Szarvason a Potsdamban készített "Ceres" alakja, Mezőtúron "Flóra" szobor található. Szobor alakokról kapta nevét a békéscsabai "Angyalos" kút, a karcagi "Victória" kút Jászberényben a kutat a felépítmény után "Szűz lány kútjá"-nak, majd később egy másik kutat "Bundás kút"-nak nevezték. A díszkutakon célszerűségi okokból sokszor lámpákat helyeztek el, mint az első hódmezővásárhelyi, séglédi, abonyi kutakon látható.

A fentiekben nagy vonalakban képet adtunk az Alföld fúrt kutas ivóvízellátásának fejlődéséről, választ adva, hogy mi váltotta ki az artézi kutak készítésének igényét, kik építették e kutakat, kik voltak az artézi kút készítői, honnan és kik biztosították a kútfúrások költségeit, milyen mennyiségi és minőségi előírások szerepeltek a kút kivitelezéséhez kiadott pályázati felhívásokban.

77