Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
6. Kaján Imre: Árvizek és törvények
6 ÁRVIZEK ÉS TÖRVÉNYEK 23. ábra Óbuda pusztulása az 1838. évi árvízkor Március 5-én a lanyhuló idő hatására Bécs fölött elindult a jég, majd ezt követően 7-én Pozsony is jégmentessé vált A pest-budai tragédia szempontjából meghatározó volt, hogy a Szentendrei-sziget csúcsánál még januárban kialakult és azóta megerősödött jégtorlasz a fentröl érkezett úszó jeget és olvadt vizeket visszatartotta, hatalmas pusztításokat okozva ezzel a Dunakanyarban és Esztergom vidékén A felduzzadt víz nyomása március 13-án kimozdította helyéből a jégtorlaszt, és az óriási jégtömeg megindult a főváros felé, elöntve közben Vácot és a Szentendrei-sziget falvait Ettől kezdve rohamosan emelkedett a vízállás Pesten A város lakói még mindig nyugodtak voltak Ezt segítette, hogy a város védögátját a Vigadó és a német színház épületénél átszakította ugyan az ár, de azért sikerült gyorsan betömni. Még a színíelőadásokat is elkezdték a magyar és a német színházban! Este kilenc óra tájban azonban a német színházban félbeszakadt a játék a Duna átlépte a pesti Belvárost védő gátat és akadálytalanul nyomult a város szívébe Az áradás olyan hirtelen növekedett, hogy a színház emeleti páholyainak nézői közül sokan már nem is tudták elhagyni az épületet és az éjszakát is ott töltötték. (A magyar színházba is megérkezett az árvíz híre, a közönség egy része el is távozott, az előadást mégis befejezték A Nemzeti Színház a mai Múzeum krt - Rákóczi út sarkán volt, ide később érkezett csak el a Duna vize. ) A március 13-ról 14-re virradó éjjel azután elszabadult a pokol; előbb éjfél körül a külvárosokat északról védő Váci gát, majd hajnali 5 óra tájban a déli védvonalat jelentő Soroksári gát szakadt át, és most már három oldalról ömlött a feltartóztathatatlan elem a városra. A külvárosok lakói az igazak álmát aludták, és a vészharangok zúgására felébredve már csak az életük mentésére gondolhattak. A Ferencváros, mely a Soroksári gát védelmében a régi Pesti-Dunaág medrében épült, percek alatt került víz alá. de hasonlóan meglepte az áradás a József- és Terézváros lakóit is. Március 14-én még mindig állt a jég a főváros alatti zátonyoknál A jégdugó változatlanul nem engedte tovább a lefolyó vizet, ezért az a pesti oldalon a városon keresztül vette útját. A vízállás ugyan nem nőtt, de egyre nagyobb területek kerültek víz alá A tartós áztatás miatt a külvárosok főleg vályogból épült házai kezdtek bedőlni. A padlásra és háztetőkre menekültek segítségkiáltása hallatszott mindenünnen. A bekövetkezett tragédia megmutatta, hogy Pest város vezetői nem mérték fel jól a helyzetet és nem tettek meg mindent a vész kezdetének óráiban sem A Tanács nem készült fel és utólag sem szervezte meg a külvárosi mentést.. Az egyre inkább eluralkodó kapkodás és fejetlenség láttán József nádor március 14-én LÓNYAY Jánost árvízi királyi biztossá nevezte ki, feladatául tűzve ki a szerencsétlenül jártak kimentésének megszervezését, elhelyezését és a város élelmiszer-ellátását Pest és Buda városának a nádor rögtönítélő jogot adott, hogy megfékezhessék az elhagyott házakban végrehajtott betöréseket A mentésben a "hajós népek" (révészek, halászok, vízimolnárok stb ).polgárok, katonák és föurak vettek részt. Közismert WESSELÉNYI Miklós helytállása, aki a vész legszörnyübb napjaiban alig pár órát aludt, végig csónakban volt. A kétségbeesésnek voltak azonban vámszedői is: sokan csak busás fizetség mellett hajlottak a rimánkodókat szárazra vinni. A város legmagasabban fekvő területei, az Újpiac (ma Erzsébet tér) és a Ferences templom környékét (ma Ferenciek tere) nem öntötte el a víz, így a sok ember ide menekült. 59
