Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
5. Dr. Deák Antal András: Vásárhelyi Pál és Pietro Paleocapa Tisza-szabályozási terve
5. VÁSÁRHELYI PÁL ÉS PIETRO PALEOCAPA TISZA-SZABÁLYOZÁSI TERVE 5.2.2. Előleges javaslat, mely... a Tisza áradásainak minél elébbi gátlása tekintetéből tétetett91 A Tisza szabályozásának alapelveit megfogalmazó írásra nemcsak a címzett JÓZSEF nádornak volt szüksége, hanem a tiszai szervező útjára készülő SZÉCHENYINEK is. SZÉCHENYI ugyanis zseniális gyakorlati érzékkel ismerte fel, hogy a szabályozás kulcskérdése: vajon létre tud-e hozni érdekeltségi társulatokat az egész Tisza mentén vagy sem. A magyar vizi munkálatok története ugyanis azt példázta, hogy a nagyobb méretű vállalkozások társulatok nélkül keresztülvihetetlenek92. A társulatok is hiábavalók, ha nincs egységes, átfogó és mindenki által elfogadott terv. Mindezek felett SZÉCHENYI szükségesnek látta egy központi irányító testület létrehozását is. A terv elkészítésével, mint tudjuk, VÁSÁRHELYIT bízta meg. Ő 18 fólió oldalon az "Előleges javaslatiban felvázolta koncepcióját. A bevezető öt és fél oldalon gondosan leírja a Tisza vízrajzi viszonyait forrásától indulva. Kitér a beléje ömlő vizekre, partjainak minőségére, az esés és árterek nagyságára, majd megfogalmazza a teendőket: "... okszerűnek vélem megemlíteni, hogy...a rendszeres szabályozás menete és sora az lenne, hogy mindenek előtt a folyónak minél egyenesebb menete görbületeinek átvágása által eszközöltessék s miután az átvágások jó foganatja sikerült, a nagyobb vizek áradásai ellen a partok feltöltessenek. Ezen rendszeres szabályozásnál a volna a nyereség, hogy a töltések a partokhoz lehetőleg közel eshetvén, kevesebb tér hagyathatnék az áradások torkában s a töltések mértékei is kisebbednének, mivel az átvágások által a víztükör alábbszállítása eszközöltetett." írása második részében VÁSÁRHELYI az átvágásokkal foglalkozik. Nagy súlyt helyez annak bizonyítására, hogy a kívánt vízszintsüllyedés ily módon elérhető. Az átvágások "a térkép útmutatása és a helyszínén tett vizsgálat után...tervezett száma Varitól - Ároktőig összesen 63, ezeknél a legkisebb vízszínig kiásandó földtömeg köbölökben 389 716 tészen...". A 15. oldalon egy fontos elvet fogalmaz meg az átvágások sorrendjét illetően: "...amennyire csak lehet, azon elvet is követve [kell eljárni], miszerint az átvágások alulról tétessenek felfelé..." Gondosan kidolgozza, 7 évre lebontva a töltésépítés rendjét. Két nagyobb szakaszban látja kivihetőnek: 1 Tisza-Újlaktól Tokajig, 2 Tokajtól-Füredig. Az "Előleges javaslat" tehát az egész Tisza-szakaszra még nem terjedt ki. Vásárhelyi javaslatát SZÉCHENYI sokszorosíttatta, és valamennyi érdekelt vármegyének, birtokosnak és városi elöljáróságnak megvitatásra megküldte. Ezt követően indult első szervező kőrútjára 1845. szept. 27-én. Agitációs munkája gyümölcseként 1846. január 19-én kezdődő tanácskozásán az érintett megyék, városok és birtokosok képviselői megalakították a szabályozási munkákat koordináló és felügyelő szervezetet, a Tiszavölgyi Társulatot93. Sőt az érdekeltek egy "Szerződvény"-ben kötelezettséget vállaltak a költségek viselésére. 5.2.3. A Tisza folyó általános szabályozásának tervezete...94 Előzmények A Tiszavölgyi Társulat első intézkedései közé tartozott, hogy VÁSÁRHELYI Pál hajózási felügyelőt a szabályozási munkák "műtani" igazgatójává javasolták. 1846. január 26-án tehát levelet küldtek a nádorhoz: "...Figyelembe véve saját szerű hazai körülményeinket, egyáltalában kikerülhetetlennek mutatkozék előttünk azon rendszabály, hogy a Tiszavölgy szabályozásának műtani igazgatását olly egyéniségre bízzuk, ki a Tiszavölgy lakossainak nyelvét, törvényeinket, s szokásainkat ismeri, ki fontos hivatásának annyi társulatok s hatóságokkal érintkezésekben megfelelni képes legyen; ez okból választásunk VÁSÁRHELYI Pál kir. hajózási felügyelőre vezetett, kinek kijelelésében a haza szerte ismert jártassága s sok oldalú tapasztalásaiba helyezett bizodalmunk mellett, megközelíteni véltük még azon szellemi kapcsolatot is, mellyet ez ügyre nézve kormányunk s az érdekelt vidékek egybehangzó közremunkálása múlhatatlan megkíván". Majd korábbi beosztásának fenntartása mellett kérik kinevezését95. 1846. febr. 3-án ez meg is történt.96! 846. febr. 6-án Elöieges javaslat, mely a Fenséges Fö-Herczeg, Nádor Úrnak 845 évi Szent-lván hava 1 jén 1026 szám alatt költ kegyelmes rendeletére vonatkozólag a Tisza áradásainak minél elébbi gátlása tekintetéből tétetett Magyar Vízügyi Múzeum, (a továbbiakban: MVM) 21.280 Kiváló példa erre a Sárvíz-Sió-Kapos völgyének szabályozása "A Társulat célja a Tisza-völgyet akkép szabályozni, hogy folyóink kiöntései a lehetőségig megszűnhessenek, mocsárai Kiszáríttassanak; sőt vizei mindennemű hasznosítás által a mezőgazdaság és amennyiben a közállomány által továbbra is gyá mól itatnék, a kereskedés föeszközévé váljanak..." (Széchenyi által a Társulat számára megfogalmazott alapszabályokból.) MVM 21.282 MOL C 64 - 1846 - F.9.N.23. Pesten, 1846 jan.26 A Tiszavölgyi Társulat levele a nádorhoz. Széchenyi február 3-án egy, a kérést támogató levelet írt MÓL c 64 - 1846 - F.9.N.23a. 46
