Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
4. Dr. Deák Antal András: A Körösök, a Duna és a Tisza felmérése
4. A KÖRÖSÖK, A DUNA ÉS A TISZA FELMÉRÉSE 1823-30-ig Dévénytől Péterváradig kb. 196 ezer négyzetmérföldnyi területet 2 444 felvételi szekción mértek fel topográfikusan45 46 Amikor az évszakok és az időjárás engedte, műszereikkel a mérnökök a terepen dolgoztak. Ha ez nem volt lehetséges - pl. télen -, a felvett adatokat vitték térképre Mindennapjaik sajátos nehézségeiről HUSZÁR Mátyás egyik leveléből képet alkothatunk magunknak: "Hogy a Nagy Méltóságú Magyar Helytadó Tanáts ..rendelésének...bizonyosabban megfelelhessek, már Mártius 15-kén, a midőn is a Duna még igen tsekély volt, félbe hagyván a téli rajzolásokat, minden Duna-mérőket külső munkára rendeltem, de kevés napok múlva áradni kezdett a Duna és egész X-ber utóllyáig . öt egész Hónapig tartott légyen az alsó környéken a nagyobb árvíz, és hogy a kimenetel idejétől fogva X-ber végéig kissebb vagy nagyobb mérékben kilentzer árvíz volt. Ezen igen terhes környülállásokban, nem tsak a Duna szüntelen voló árjával, hanem még a sokféle fokok, és Nádasok átgázlásával, majd pediglen a ház nélköl valói, és messze a Helységektől eső vadonyba télen nyáron által való lakássa, hálással, az ott lévő mindenféle férgekkel és árvíz ájulásig való kimondhatatlan büdösségivel, és magával az élelembéli megszerzésivel szünet nélkül küszködnünk kelletett, nagyobbodván a sanyarúság, nem kevéssel azzal is, hogy olly környéken kellet tartózkodnunk, amellyen nyáron által sokféle ragadós, veszedelmes, és halálos betegségek annyira uralkodtak, hogy igen kevés lakosok 46 kerülhették el a betegeskedést" . 12 mérnökkel látott HUSZAR Mátyás munkához, de egyik 1828-ban írt jelentése szerint - 13 mérnök és két figuráns dolgozott mellette47 48 4.5.2. Vásárhelyi Pál, 1829-től a Duna felmérés, 1833-tól az AI-Duna-szabályozás vezetője 1829-ben VÁSÁRHELYIT nevezték ki a Duna-fetmórés igazgató mérnökévé, és egyben - ideiglenesen - az 48 al-dunai szakasz királyi hajózási igazgatójává . A lábjegyzetben idézett iratban HUSZAR Mátyás leváltásának okaként a mappációs munkáknál és ügyvitelben eluralkodó rendetlenséget jelölik meg. Az igaz, hogy az 1828 esztendőben az egymást érő árhullámok miatt Huszárék a terepen keveset dolgozhatta, a valós ok a kutatók egybehangzó véleménye szerint azonban az Építési Igazgatóságot vezető RAUCHMÜLLER és HUSZÁR közötti személyes ellentét volt. Vásárhelyi Pál életútja Az ország vízrajzát érintő nagy munkálatokról szólva nem kerülhetjük meg, hogy az évszázadra feladatot adó tervek legjelesebb készítőjének, a "Reformkor Mérnöke", VÁSÁRHELYI Pál, rövid életútját ne ismertetnénk. A "nemzeti tudat ébredése" korában született - 1795. március 25-én - Szepes-Olasziban (Wallendorf, ma Spisské Vlachy). A falu földrajzi fekvése és nevei is utalnak arra, hogy már gyermekkorában többféle kultúra és nyelv környezetében élt. A Királyi Magyar Építési Igazgatóság 1837 november 21-én LECHNER József által kiállított "Minősítési táblázat"-ában azt írja róla, hogy - idézzük - “egyaránt korrektül beszéli és használja írásban a magyar, latin és német üzleti nyelvet, és beszél szlávul, angolul, valamint ért franciául"49. 9 éves koráig Szepes-Olasziban élt, itt kezdte elemi iskoláit is. 1804-től Miskolcon algimnáziumi tanulmányait végezte, majd Eperjesen filozófiát tanult. 1814-1815 között Borsod vármegye "Indsinőrje", LOSONCZI József mellett gyakornokoskodott. Ezt követően a Budapesti Műszaki Egyetem elődjére, az Institutum Geometricum-ra iratkozott be, ahova LOSONCZINAK a következő ajánlását vitte: "Hogy VÁSÁRHELYI Pál, nállam mint Indsinőr Practiquans 1814, és 1815-dik Esztendőben dolgozott légyen megesmérem: melly két Esztendők folyta alatt, hogy magát az Indsinőri foglalatosságokra nézve pontossan és szorgalmatossan. erköltsére nézve pedig emberséges emberhez illő módon viselte légyen, bizonyítom: ezért is nékie ezen megérdemlett tanúbizonyság levelet kiadom, s ötét ajánlani bátorkodom."50 Hieronymi Ottó 1840. márc, 31 -én irt jelentése MOL S 81. Vízrajzi Int. 21 cs. Duna és mellékfolyói 46 Huszár Mátyás 1829 jan. 20-án kelt jelentése az Országos Építési Igazgatóságnak - MOL C 128. Dir. in hydr et aed. Duna 1829 264 4 "828-dikban a Duna Mappátionál dolgoztak: Haláthy Miklós, Nagy Sándor, Ketse Ferentz, Zsittnyány János, Vörös László. Nikolka András. Kamöczy László, Báthory István, Melczl János, Forberger Samuel, Vásárhelyi Pál, Lányi Sámuel, Gyöng Sándor mint Duna mérők, Foth Antal és Hyeronimi Ferentz mint Fíguransok, öszvesen tehát 13 Duna mérő és két figuráns mlndenik külön asztallal, és elvégeztek öszvessen 280 Szektiokat, 75 Pótlékokkal, azaz 353 darab Szektiókat." Huszár Mátyás, MOL C 128. Dir. in hydr. et aed Duna 1829 264.) "Nachdem indessen wegen der Unordnung, welche in der bisherigen besch ftigung herrscht, wegen sonstigen mehrf Itigen Umst nden eine geraume Zeit verfloss, ohne dass den dienstamtlichen Anordnungen Genüge geleistet ware, sah man sich umso mehr verpflichtet, die Inspektion bey der Donau-Mappierung vom 1-sten I.(laufenden) M (Monat) dem obgedachten ing. Vásárhelyi zu übertragen, als die so lange Verzögerung der fraglichen Übergabe ohnehin auf den ganzen Gremial-Geschafts-Gang, besonders in Berzug auf die weitere ausserst dringenden Verhandlungen in Angelegenheit der Körös-Flüsse-Regulierung und der Donau Regulierung schon sehr nachteilig eingewirckt haben..." MOL C 64-1829 F 2. N.72. 48 MOL C 64.1837.F 34.No 66. latin 50 Gonda Ba Vásárhelyi Pál élete és művei. 50.o. 35
