Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)

2. Kaján Imre: Egy tudomány születése

2. EGY TUDOMÁNY SZÜLETÉSE

Várván, bársonyt hoznak töretlen kenderért,

Aranyat küldjenek Tokai ürmösért,

Idegen mű jöjjön Magyar Gyűjteményért.

Tiszán le, Dunán fel hajóink úszkálnak,

Fischementi bádog toronyhozz mászkálnak,

Tiszta búzát küldünk Német Sógorinknak,

De tsak rezet adnak Győri Hajósinknak.

Hanem a vidék népét félti is a gazdasági felemelkedéstől; a "Tokajban való érkezés télen" című versében így ír:

"Boldog Isten I minek e' munkás fáradság ?

Megfonyad e miatt sok ezer parasztság,

Bátor hajózástól jöhet sok gazdagság,

Úgy tartom, nem ebben áll igaz boldogság."

Itt a francia felvilágosodás rousseaui eszménye, a falusi szerény-szegény lét dicsérete, és a sokak életét megnyomorító kereskedés-gazdagság elvetése érhető tetten, ami itt, Magyarországon teljesen megfelelt a konzervatív nagybirtokosi réteg érdekeinek, s így a változások ellen hatott

ORCZY korában még a személyi feltételei sem voltak meg az átfogó vízrendezések megindításának: nem véletlen, hogy még királyi biztosként is sokáig nélkülöznie kellett a műszaki szakembert, s csak jó későn rendelték ki mellé a Helytartótanácstól KRIEGER Sámuelt, Nagy kincs volt a jól képzett mérnök, mert kevesen voltak.

Kevesen, bár sokan mondhatták magukat geometrának, vagyis mérnöknek (szinte mindenki, aki földmérést, valamilyen szintű térképrajzolást tanult,.,). VÁSÁRHELYI Pál - már jóval később, 1830-ban, sokkal konszolidáltabb viszonyok között - írja a Tudományos Gyűjteményben (a Magyar Tudós Társaság periodikájában): "... a név szeretetétől indíttatván., kik a földmérés elemein túl is alig haladtak, magokat inzsenéreknek örömest hallják neveztetni. "

A keserű kifakadást okozó helyzet oka az volt, hogy valóban igen sokféle, s így igen eltérő színvonalú volt Magyarországon a műszaki képzés. A bécsi katonai műszaki (hadmérnöki) akadémia bocsátotta ki az első ismert mérnökeinket, KRIEGER Sámuelt, a Ferenc-csatornát építő Kiss Józsefet, BŐHM Ferencet, vagy SAX Jánost. Az intézmény - jellegéből adódóan - kora legmagasabb nívóján állt, állami műszaki hivatalt (a bányafelügyeletek kivételével) sokáig csak itt végzett diplomások nyerhettek el.

A bányamérnököket 1735-től Selmecbányán (ma: Banská Stiavnica,

Szlovákia) képezték, ahol a csillagászatot, csillagászati helymeghatározást és geometriát olyan nagyságok tanították (az alapítástól kezdve!), mint Maximilian HELL (Hell Miksa) és hazánk első "modern" térképeinek szerzője, MIKOVINY Sámuel. A selmeci főiskola 1770-ben akadémiai rangot kapott.

8. ábra Szökőkutakat működtető vízikerék egy XVIII. századi kastélykertben - vizépítészeti tankönyv illusztrációja

Szintén volt földmérés-oktatás az 1763-ban, MÁRIA TERÉZIA alapította Szencen (ma Senec, Szlovákia), a Collegium Oeconomicumban, ahol a Moson vármegye mérnökévé lett Laáb Gáspár végzett.

19