Csath Béla - Deák Antal András - Fejér László - Kaján Imre: Magyar vízügytörténet (Pro Aqua Alapítvány – EJF, Baja, 1998)
1. Dr. Deák Antal András: A vízgazdálkodás kezdetei a Kárpát-medencében
1. A VÍZGAZDÁLKODÁS KEZDETEI A KÁRPÁT-MEDENCÉBEN A dunántúli magyar, majd később török végvárak rendszerében jelentős szerepet játszottak a Sárvíz, Sió és Kapos völgyének várai: Fehérvár, Simontornya, Ozora, Dombóvár, Kapos/új/vár, Sárszentlőrinc, Agárd, stb A Zala völgyében és a Zala mellékfolyóinak mocsaraiba épült várak közül Zalavárt, Peleskét, Egervári Rajkot, Komárvárt és főleg Kanizsát említhetjük. A Sió elzárásával a Balaton-melléki várak közül megközelíthetetlen szigetvárak voltak Fonyód és Szigliget is Hasonlóképpen vízzel körülvett várak voltak még a Dunántúlon Tata és a sokkal jelentősebb Sárvár. Hadászati jellegű vízi munkálatok formálták át a Körös-völgy vízrajzi képét is A Sebes-Körösböl Nagyvárad alatt kiágazva például a Kis-Körös csatornát építettek BOCSKÁI István nagykereki várának védelmére Gyula várának védelmére ugyancsak jelentősen beavatottak a vizek világába. HUSZÁR Mátyás, aki 1820 táján a területet feltérképezte, úgy találta, hogy a várak védelmére még a Körös medrét is megváltoztatták, nyugatabbra helyezték azt. A török kor vízi munkálatai közül a legnagyobb hatású a Balaton lefolyását biztosító Sió-csatorna elzárása volt. Ennek következtében 2-3 m-rel megemelkedett a tó vízszintje, és a Nagy-Berek, valamint a Balaton déli partja viz alá került - megközelíthetetlenné téve az itteni várakat, erődöket. Sajnos szinte valamennyi védelmi jellegű vízi munkálat velejárója volt a mesterségesen felduzzasztott folyók völgyének elmocsarasodása. és az egykori vízfolyások szinte belevesztek az ingoványba, amit a XVIII századi térképek jól mutatnak A megváltozott körülmények között tehát a vízi munkálatok jellege is megváltozott Míg korábban elsősorban a harmonikusan fejlődő gazdasági tevékenységet, ennek védelmét szolgálta: célja a vizek megfékezése, hasznosítása, vagy a mezőgazdasági területek kiterjesztése volt, most túlnyomórészt hadászati célú védelmi munkálatokra korlátozódott. E munkálatok során nemcsak, hogy nem voltak tekintettel a gazdasági érdekekre, hanem sokszor éppen a korábbi gazdasági eredmények megsemmisítése árán hajtották őket végre: nagy területek céltudatos elárasztása által olyan vízrajzi helyzetet teremtettek, hogy azok káros hatásának megszüntetése később évszázadokra szóló munkát adott az utókornak 1.2. Vízi munkálatok a XVIII. században Becsnek 1683. évi török ostromát követően csaknem két évtizedes felszabadító háborúk alatt tovább romlott az ország gazdasági és vízrajzi állapota. Ezért aztán a török kiűzése után gyakorlatilag újjá kellett építeni hazánkat, amit egy tervszerű állapotfelmérésnek kellett megelőznie Ezt a feladatot BÉL Mátyás10 és MIKOVINY Sámuel” vállalta fel MIKOVINY vármegyénként járta be az országot. Térképeinek - mint minden térképnek - a gerincét a vízrajz adta így ő is, de előtte az országot ugyancsak gondosan térképező Luigi Ferdinando MARSIGLI12 és az irányítása alatt dolgozó Johann Christoph MÜLLER munkáikkal előfutárai lettek a kifejezetten víziút-építést, árvízvédekezést mocsárlecsapolást szolgáló vízrajzi felméréseknek. MIKOVINY Sámuel ilyen jellegű felméréseket és munkálatokat elsősorban a Duna völgyében végzett. A Tisza-völgyben, az Ung, Latorca és Labore folyók mentén ORCZY Lőrinc1 * *'’ királyi biztos irányításával BUDINSZKY János 4 és KRIEGER Sámuel15. a Körös-völgyben GASZNER Lőrinc16 működött Az országot vármegyénként topográfiailag leírta Müve, melynek a "Notitia Hungáriáé Novae " címet adta, nagyrészt kéziratban maradt Mikoviny Sámuel (1700-1750) Bél Mátyás müve számára a méltán híres megyetérképeket készítette. Elméleti tudása és írásai, valamint a terepfelmérésben megvalósított precizitása a kor legkiválóbb térképészévé tették Magyarország vízrajzi térképe és a Dunának Bécstől a bulgáriai Jantra folyóig terjedő szakaszának plasztikus térképe XVIII szekcióval LF Marsigli "Danubius Pannonico-Mysicus” c. 6 kötetes Dunamonográfiájában jelent meg Amsterdam, 1726. A legújabb kutatások szerint Marsigli térképeit Johann Christoph Müller rajzolta és azok már 1702-3-ban elkészültek Ugyancsak a felszabadító háborúk felmérési adatait összegezte nagy Magyarország-térképén Johann Christoph Müller, mely a magyar rendek megbízására 1709-ben jelent meg 13 "Testőr"- iró, tábornagy, Abaúj megye főispánja, az Ung, Latorcda és Labore folyók szabályozásának 1774 - 1782 királyi biztosa 14 Bereg vármegye mérnöke '5 Krieger Sámuel (Eperjes, 1730 körül -1785-90 körül) mérnök, térképész Tanulmányait a bécsi Hadmérnöki Akadémián végezte Előbb vármegyei mérnök, majd a Hajózási Igazgatóság, később az Országos Építészeti Igazgatóság mérnöke Bihar megyei főmérnök és nagyváradi akadémiai tanár. Elsősorban a Körös-Berettyó völgyében működött, és számos fennmaradt szép térképe között több terv található a két folyó és Sárrétjének vízrendezésére A hagyomány szerint a Szeghalom melletti Csökmö határában a Körös-ér csatornázásával mintegy 30 000 kh terület vizét vezette le - a kor legeredményesebb vízi munkálatai közé tartozott (1773). Egyik 11 6. ábra A térképkészítés allegóriája Bél Mátyás országismertető
