Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

II. Völgyképző folyók

Szurdokvölgy leegyszerűsített rajza az örvényüstök nyomaival (H. Lautcnsach nyomán) völgyről völgyre változnak. Vulkáni terü­leteken például gyakori, hogy puhább kő­zetek közé keményebb, ellenállóbb rétegek települnek. A völgyfejlődés, illetve a lejtők pusztulása során ezek meredek szirtekként magasodnak lazább kőzetű környezetük vagy éppen sziklazátonyként a víz fölé. Amennyiben a folyó gyorsan mélyíti völ­gyét, ez egyben igen meredek lejtőket is eredményez. Nedves területeken elsősor­ban ott találhatunk meredek falú szűk völ­gyeket, ahol a hatékony mélyítő erózió állé— kony, kemény kőzettel párosul. Ilyen ese­tekben akár függőleges falak is kialakulhat­nak. A mesedek falú szűk völgyek tehát nem korlátozódnak csupán a száraz éghajla­tú területekre, bár ott a legjellemzőbbek. A vad hegyi patakok völgyei, amelyek mé­lyén tajtékzó, örvénylő vizek zúgnak, turis­ták ezreit vonzzák. A szűk hasadékok falá­ban, több méterrel a jelenlegi vízszint fö­lött, még felismerhetők az egykori örvény­üstök mélyedései, amelyek a völgytalp ko­rábbi magasságát is jelezhetik. A szűk völ­gyet szitáló vízpermet és pára tölti be. Ahol a meder mellett már egy ösvény sem fér cl, az utat a sziklafalba vájták, vagy pedig a sziklába erősített pallókon vezetik. Ha a folyónak és a csapadékvíznek elegendő ideje van a lejtők formálására, a szurdokok előbb-utóbb tágasabb, ferde lejtőkkel hatá­rolt völgyekké nyílnak szét. És mégis — nedves éghajlatú területen is — számos me­redek oldalú völgyet találunk. Ezek leg­többször homokkőbe, illetve mészkőbe vá­gódtak. Mindkét üledékes kőzet tömör, összeálló, a magmatikus kőzetek kemény­ségét azonban nem érik el. Közös jellemző­jük viszont, hogy — a homokkő hézagain, a mészkő pedig repedésein keresztül - az át­lagosnál nagyobb mértékben átengedik, szinte magukba szívják a vizet. Ezért a felü­letükre hulló csapadékvíz nem a felszínen, hanem felszín alatti járatokon keresztül fo­lyik le. A lejtők lepusztulása tehát még ned­ves éghajlaton is a száraz területek jellegze­tességeit mutatja. Emiatt övezik szinte füg­gőleges homokkőfalak a Cseh-, illetve a Szász-Svájc területét átszelő Elbát, mere­dek mészkőlejtők a Békás-szorost a Keleti- Kárpátokban. Földünk néhány területén, mint például Különböző völgytípusok keresztmetszetei: I = hasa- dék (sikátorvölgy); II = szurdok; III = V alakú völgy; IV = kanyonvölgy; V = mélyre vágódott talpas völgy; VI — teknő alakú völgy; VII = folyóteraszok (folyó­párkányok); SZ = sziklaterasz; K = kavicsterasz (egy korábbi völgytalp folyóvízi kavicsával fedve). A szaggatott vonalak a korábbi völgysíkok helyét jelzik 69

Next

/
Thumbnails
Contents