Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

II. Völgyképző folyók

szolja, koptatja a meder szálban álló anyagát. A lepattintott darabokat az áramlás azonnal magával ragadja, így kisvízkor lecsiszolt felületű sziklapadok bukkannak ki a vízből. A korrázió a mederágyat mindenütt megtámadja, hatékonysága azonban igen sok tényezőtől függ. A puhább kőzetek mentén könnyebben vés vájatokat. Ugyancsak hosszanti árkok jelzik a nagyobb sebességgel áramló vízrészecskék pályáját is.

Különösen hatékony a korrázió a mintegy 0,1 m/s-nál nagyobb sebességű, örvénylő, gyakran kör- vagy henger alakban haladó vízben (evorzió). így jönnek létre a különböző, álló, fekvő vagy tetszőleges irányí- tottságú örvények. Tölcséreikbe durva görgetegek is belepörgetődnek, amelyek rendre a mederágyhoz verődnek. Ez a folyamat üregek, üstök képződéséhez vezet. A fekvő tengelyű örvénytölcsérekkel párhuzamosan lépcsőszerű kimosások keletkeznek. Ha azonban szívóörvény, azaz tengelyével a mederágyra nagyjából merőleges vízhenger jön létre, a görgetegek mintegy fúrófejként, koncentrikus körök mentén támadják a kőzetet. így keletkeznek a kör alakú, függőleges, gyakran több méFekvő tengelyű örvény medermélyítése (R. K. Gresswell nyomán)

tér mély vájatok, az örvényüstök vagy evorziós üstök. Miközben a görgeteg, mint egy mozsárban, felőrlődik, az üst szélesedik és mélyül. A folyamat közben több üst ösz- sze is nőhet, és az új képződmény újabb vájatok kiindulási helyéül szolgálhat.

Bizonyos esetekben óriási méretű üstök is létrejöhetnek. Képződésüknek két feltétele van: 1. olyan mederszűkület, ahol a folyó sebessége hirtelen megnő; 2. puha kőzet jelenléte. A Rajna Lorelei környéki üstjei 26 m-es mélységet is elérnek, az Al-Dunán Orsovánál 75 m mélyek is ismertek. Ez utóbbiak részben a tenger szinlje alá mélyülnek.

Különleges akadályt képeznek a mederből

A felszíni vízfolyások eróziós tevékenysége.

H = hátravágódás; M = mélyítő erózió; O = oldalazó erózió