Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

I. A szárazföldek erei

A Szahel-öv térképe az 1973-1974-es aszály által leginkább sújtott területek feltüntetésével. Az aszály egészen Etiópiáig éreztette hatását hoztak híreket. A Timbuktutól délnyugat­ra fekvő tavak (a Tele, a Faguibine, a Fati és az Oro) területük többszörösére növeked­tek. De ugyanígy megőrizték a Szahel lakói a korábbi szárazságok, aszályok emlékét is. A Niger mentén élő népek szájhagyománya mindmáig őrzi egy több évszázaddal ez­előtti száraz időszak emlékét, amikor a fo­lyó még Mopti mali település környéki bel­ső deltája fölött is teljesen kiszáradt. Hason­ló eset a XIX. és a XX. században egyszer sem fordult elő. A Niger ágakra szakadoz­va, az elszivárgás és a párolgás révén vizet vesztve ugyan, de átverekszi magát belső deltája lapos felszínén. A minden addigit felülmúló 1973-1974-es aszályt hat évig tartó csapadékszegény idő­szak előzte meg. A folyók szintje az 1913 óta észlelt legalacsonyabb szintre csökkent. Az 1974 augusztusában özönvízként lezú­duló esők ugyan az időjárás változását sej­tették, az 1977-es év azonban ismét szélső­ségesen száraz volt. A sivatag peremén élő népek számára az aszályos esztendők szörnyű katasztrófákat hoznak. A szomj-és éhhalál 1973-1974-ben is százezerszámra szedte áldozatait, elsősor­ban a gyermekek közül; több millióan hagyták el menekültként lakóhelyüket. A szomj an veszett vagy az ennek megelőzé­se végett levágott állatok száma is milliókra rúgott. Az elaszott fák, bokrok és gyepta­karó helyét pedig az előrenyomuló sivatag foglalta el. A tragédia mögött azonban nem csupán ég­hajlati, hanem súlyos társadalmi okok is fel­fedezhetők. Ilyen például a lakosság függé­se a nomád állattartástól. Ezt az egyoldalú­ságot sem az egykori gyarmati kormány­zás, sem a helyébe lépő helyi feudális veze­tés nem kívánta felszámolni. Végered­ményben a visszájára sültek el a lassú fejlő­dést jelző intézkedések is, mint az egyre több kút megnyitása, a jobb állatorvosi ellá­tás. Ezek ugyanis nem jártak együtt az állat­tartás korszerű, tudományos módszerekkel történő megújításával. A nomádok egyre mélyebben hatoltak be a félsivatag területé­re, a legelőket szinte teljesen kisajtolták. A túlságosan felduzzasztott jószágállomány elsősorban a kutak környékén okozott helyrehozhatatlan károkat. Teljesen leta­42

Next

/
Thumbnails
Contents