Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

I. A szárazföldek erei

esők területén fekszik. A Kongón viszont éppen azért kicsi a vízszintingadozás (Stan­ley Poolnál mindössze 4 m), mivel az Egyenlítőtől északra és délre fekvő vidé­kekről is kap vizet. A mellékfolyóknak a magas napállású évszakot követő árvizei más-más időszakban érik el a Kongót. Ha­sonló kiegyenlítő hatás az Amazonason is megfigyelhető, itt azonban a magas napál­lású évszakhoz kapcsolódó árvizekhez gyakran társulnak a hóolvadásből származó áradások is. így a vízszintingadozás is na­gyobb, mint a Kongón. Manausnál átlago­san 7-13, az alsó szakaszon pedig 6-8 m. Szélsőséges árvizek A kis- és nagyvizek váltakozása, az árterek időleges elöntése szabályszerű jelenség. Az ember már korán felismerte ezt, megpró­bált alkalmazkodni hozzá, veszélyei ellen pedig védekezni. A szélsőséges vízjárású fo­lyók azonban gyakran figyelmeztettek a vé­dekezés hiányosságaira. Habár a szélsőséges szárazságok is számtalan bajjal járnak, az igazi csapást a megművelt földekre törő, különlegesen nagy árvizek jelentik. Egy- egy katasztrófa alkalmával a folyók a gáta­kon kívül fekvő egykori árterületük vissza­szerzéséért is harcba indulnak. Másként hatnak az áradások a hegyek közti völgyek­ben, és másként a síkságokon. Hegyek kö­zött már kisebb zivatarok is rohanó áradattá változtathatják a patakokat. A kicsiny me­derkeresztmetszet, különösen a szűk és mélyre vágódott völgyekben, valamint a jelentős esés nagy erőt kölcsönöz a sebe­sen rohanó víznek. Medréből kilépve, a magával hurcolt görgeteg erejétől is tá­mogatva, házakat és hidakat képes elsodor­ni. A hirtelen gyorsasággal kialakuló árhul­lám azonban, az erős esés és a viszonylag kis vízmennyiség következtében, gyorsan le is vonul. Különösen nagy a veszély, ha hosszan tartó esőzések után a talaj teljesen átnedvesedik. Egy újabb felhőszakadás vizének még na­gyobb része folyik le a felszínen. Ez történt 1927. július 8-án a szászországi Berggiess- hübel üdülőhelyen is, amikor a különben békés Gottleuba folyócska két perc alatt négy méterrel duzzadt magasabbra. A tele­pülés 1927 lakosa közül 88 a habokban lelte halálát. Sokuknak arra sem maradt ideje, hogy a lépcsőkig eljusson. Az áradat olyan sebesen söpört végig a völgyön, hogy a túl­élők csak akkor ocsúdtak föl, amikor az már el is vonult. Sok, különben megtelepedésre alkalmas völgytalp éppen az árvízveszély miatt ma­rad néptelen. Még alattomosabb veszélyeket rejtenek a száraz területek folyómedrei. Ezek ugyanis az év nagy részében majdnem szá- razak. Egy hatalmas felhőszakadás után azonban özönvízszerű áradat zúdul végig bennük. Ez okozta 1976-ban több tucatnyi turista halálát, akik a Colorado állambeli Big Thompson River kanyonjában vertek sátrat. Egészen máshogy zajlanak le az alföldi árvi­zek. A mellékfolyók felső szakaszán fellépő és helyileg igencsak pusztító áradások, ha útközben a mederben ellapulnak, az alsó szakaszon alig éreztetik hatásukat. A folyók alsó szakaszán csak jóval bőségesebb víz­utánpótlás vagy a mellékfolyók összegződő árhulláma okozhat áradásokat. Ezek az ár­vizek viszonylag nagy területre eloszolva és fokozatosan alakulnak ki. Egy-egy különö­sen magas árhullám előjelei már hetekkel korábban megfigyelhetők. Ilyenek például, ha egy folyó már az árhullám előtt az átla­gosnál több vizet szállít. Ehhez pedig az ára­dások szokásos időpontjában kivételesen bőséges esőzések révén megint csak az átla­gosnál több víz adódik. Az áradás nem hir­telen zúdul a síkságra. Megérkezésének időpontját a felső és a középső szakasz csa­padékviszonyainak ismeretében nagy bizo­nyossággal előre lehet jelezni. A számítás­hoz figyelembe kell venni azt, hogy az ár­hullám sebessége az alsó szakasz felé köze­37

Next

/
Thumbnails
Contents