Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
I. A szárazföldek erei
esők területén fekszik. A Kongón viszont éppen azért kicsi a vízszintingadozás (Stanley Poolnál mindössze 4 m), mivel az Egyenlítőtől északra és délre fekvő vidékekről is kap vizet. A mellékfolyóknak a magas napállású évszakot követő árvizei más-más időszakban érik el a Kongót. Hasonló kiegyenlítő hatás az Amazonason is megfigyelhető, itt azonban a magas napállású évszakhoz kapcsolódó árvizekhez gyakran társulnak a hóolvadásből származó áradások is. így a vízszintingadozás is nagyobb, mint a Kongón. Manausnál átlagosan 7-13, az alsó szakaszon pedig 6-8 m. Szélsőséges árvizek A kis- és nagyvizek váltakozása, az árterek időleges elöntése szabályszerű jelenség. Az ember már korán felismerte ezt, megpróbált alkalmazkodni hozzá, veszélyei ellen pedig védekezni. A szélsőséges vízjárású folyók azonban gyakran figyelmeztettek a védekezés hiányosságaira. Habár a szélsőséges szárazságok is számtalan bajjal járnak, az igazi csapást a megművelt földekre törő, különlegesen nagy árvizek jelentik. Egy- egy katasztrófa alkalmával a folyók a gátakon kívül fekvő egykori árterületük visszaszerzéséért is harcba indulnak. Másként hatnak az áradások a hegyek közti völgyekben, és másként a síkságokon. Hegyek között már kisebb zivatarok is rohanó áradattá változtathatják a patakokat. A kicsiny mederkeresztmetszet, különösen a szűk és mélyre vágódott völgyekben, valamint a jelentős esés nagy erőt kölcsönöz a sebesen rohanó víznek. Medréből kilépve, a magával hurcolt görgeteg erejétől is támogatva, házakat és hidakat képes elsodorni. A hirtelen gyorsasággal kialakuló árhullám azonban, az erős esés és a viszonylag kis vízmennyiség következtében, gyorsan le is vonul. Különösen nagy a veszély, ha hosszan tartó esőzések után a talaj teljesen átnedvesedik. Egy újabb felhőszakadás vizének még nagyobb része folyik le a felszínen. Ez történt 1927. július 8-án a szászországi Berggiess- hübel üdülőhelyen is, amikor a különben békés Gottleuba folyócska két perc alatt négy méterrel duzzadt magasabbra. A település 1927 lakosa közül 88 a habokban lelte halálát. Sokuknak arra sem maradt ideje, hogy a lépcsőkig eljusson. Az áradat olyan sebesen söpört végig a völgyön, hogy a túlélők csak akkor ocsúdtak föl, amikor az már el is vonult. Sok, különben megtelepedésre alkalmas völgytalp éppen az árvízveszély miatt marad néptelen. Még alattomosabb veszélyeket rejtenek a száraz területek folyómedrei. Ezek ugyanis az év nagy részében majdnem szá- razak. Egy hatalmas felhőszakadás után azonban özönvízszerű áradat zúdul végig bennük. Ez okozta 1976-ban több tucatnyi turista halálát, akik a Colorado állambeli Big Thompson River kanyonjában vertek sátrat. Egészen máshogy zajlanak le az alföldi árvizek. A mellékfolyók felső szakaszán fellépő és helyileg igencsak pusztító áradások, ha útközben a mederben ellapulnak, az alsó szakaszon alig éreztetik hatásukat. A folyók alsó szakaszán csak jóval bőségesebb vízutánpótlás vagy a mellékfolyók összegződő árhulláma okozhat áradásokat. Ezek az árvizek viszonylag nagy területre eloszolva és fokozatosan alakulnak ki. Egy-egy különösen magas árhullám előjelei már hetekkel korábban megfigyelhetők. Ilyenek például, ha egy folyó már az árhullám előtt az átlagosnál több vizet szállít. Ehhez pedig az áradások szokásos időpontjában kivételesen bőséges esőzések révén megint csak az átlagosnál több víz adódik. Az áradás nem hirtelen zúdul a síkságra. Megérkezésének időpontját a felső és a középső szakasz csapadékviszonyainak ismeretében nagy bizonyossággal előre lehet jelezni. A számításhoz figyelembe kell venni azt, hogy az árhullám sebessége az alsó szakasz felé köze37
