Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
VIII. Megzabolázott folyók
Turbinák. 1 és 4 = Kaplan-turbina; 2 = Pelton-turbina; 3 = Frands-turbina már régóta igénybe vett folyók magasabb fokú hasznosítását tették lehetővé. A Tennesseet viszont szabályozása előtt legfeljebb csak kis bárkák járták, völgye pedig az USA egyik legelmaradottabb területének számított. Ipara jelentéktelen volt, rosszul művelt földjét pedig talajerózió és homokviharok pusztították. Aki csak tehette elvándorolt, és az északi nagyvárosokban próbált szerencsét. A Tennessee Valley Project teljesen megváltoztatta a völgy arculatát. A különböző tudományágak képviselői által kidolgozott terv olcsó villanyáramot termelő és a hajózást is fellendítő vízlépcsőrendszer kiépítését irányozta elő. Az olcsó áramforrás számtalan energiaigényes iparágat vonzott a völgybe (pl. nitrogéngyártás, alumíniumipar). Amikor pedig elkészült a Tennesseet a Mississippivel összekötő, vízlépcsők sorozatából álló, nagy átbocsátóképességű víziút, még több iparvállalat telepedett meg a völgyben. A gazdasági fellendülés szempontjából napjainkban talán minden eddiginél fontosabb a víz közelsége, a víziutak, a kikötők szerepe. Az USA kereskedelmi hajóforgalmat lebonyolító belföldi víziutak közvetlen közelében fekvő 384 körzetében az ipari beruházások, az ipari növekedés és az iparban foglalkoztatottak száma mintegy két-két és félszer nagyobb, mint abban az 1501 körzetben, amelyek a folyóktól, csatornáktól távolabb fekszenek. És ebből az összehasonlításból kihagytunk olyan, az USA gazdasági életében meghatározó szerepet játszó területeket, mint a tengerparti körzetek és az Öt-tó vidéke. Lehet, hogy ezek az Egyesült Államok területéről vett példák nem általánosíthatók a Föld más országaira, de a belőlük kiolvasható irányzat világszerte érvényes. 202
