Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
VIII. Megzabolázott folyók
mesterségesen magasabb szintre kell emelni. A vízlevezető csatornák sokszor lépcsősze- rűen egymás fölött helyezkednek el, és közülük csupán a legmagasabban fekvő biztosítja a lefolyást. Egyúttal ezek a csatornák a belvízi hajózás útvonalai is. Az idegen szem elé Hollandia-szerte szokatlan kép tárul, a gátak közé szorított csatornákon haladó hajók a mélyföld szintje fölött siklanak tova, anélkül hogy a víz tükrét láthatnánk. Mivel a boezem-folyók egymással összeköttetésben állnak, a vízelvezetés iránya a zsihpek segítségével tetszőlegesen változtatható. A csatornák vizét mindig abba az irányba terelték, ahol a part menti vizek viszonylag alacsonyabb szintben helyezkedtek el. Ezek mindenkori szintjét pedig az éppen uralkodó szélirány határozta meg. A zsilipkapukat mindig csak apály idején nyitották ki. A hollandok vízépítési tudománya nevüket messze földön ismertté tette. A folyók menti árterületek lecsapolásánál Európa- szerte a holland példák alapján indult meg a munka. így volt ez a XIII-XIV. században az Odera és a Visztula torkolati szakaszán végzett első elgátolások során, a XVII. században az akkoriban még kiterjedt angliai lápok lecsapolásakor, és a Poroszországban a XVII. század végétől megkezdett talajjavítási munkálatoknál is. Ez utóbbi területen a legnagyobb szabású vállalkozás a Berlin magasságában lévő Odera-áttörés művelésbe vétele volt. Az Odera számára Güste- biese és Hohensaaten között a korábbi 45 km hosszú kanyargós meder helyett 18 km- es új medret alakítottak ki. 1762-ig az egykor mocsaras Odera-áttörésben 640 km2- nyi szántóföldet teremtettek, és 99 új települést hoztak létre. Az Odera vízi útjának lerövidítése már átvezet minket a folyószabályozás újabb szakaszába, amikor a gátépítéseket tudatos mederátalakításokkal kapcsolták össze. Ezzel nem csupán az árvizek elleni védekezés biztonságát növelték, hanem egyúttal a folyami hajózásnak is új lehetőségeket biztosítottak. A XVIII. században sok folyón végrehajtott szabályozások végeredményben egyszerű elgondoláson alapultak. A kiegyenesített és gátak közé kényszerített folyónak megnő az áramlási sebessége, ami többszörös előnnyel jár. Gyorsabban vonulnak le az árvizek, és feléled a mélyítő erózió is. A folyó megtisztítja medrét a homok- és kavicszátonyoktól, és meggyorsul a meder bevá184 Az Odera-áttörés szabályozása
