Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
VII. Alföldi folyók, folyótorkolatok
A Nflus-torkolat - a delták névadója an deltakorkolattal éri el a tengert például Európában a Duna, a Pó és a Rhone, Ázsiában az Eufrátesz és a Tigris, az Indus, a Gangesz-Brahmaputra, az Irrawaddy, a Mekong és a Huang-ho, Amerikában pedig a Mississippi és az Orinoco. De deltát épít a Kászpiba ömlő Volga is. Sok torkolat átmenetet képez a delta- és a tölcsértorkolatok között. Ilyennel éri el a tengert Földünk legbővizűbb folyója, az Amazonas is. Óriási mennyiségű, évi 1000 millió tonnára becsült hordalékot szállít az óceánba, deltáját mégsem tudta kinyújtani a tengerbe. Ezt a torkolati szakasz süllyedésén kívül a passzátszelek által hajtott tengeráramlások és a mederbe felhatoló és azt tölcsérré szélesítő dagályhullám, a pororoca akadályozták meg. Néhány folyó ugyancsak tekintélyes méretű deltát épített magának. íme pár területi adat a Föld különböző vidékéről (R. Neefés A. Wechmann összeállítása alapján): Amazonas 100 000 km2 Gangesz-Brahmaputra 80 000 km2 Léna 45 000 km2 Mississippi 30 000 km2 Huang-ho Nílus Volga Duna 25 000 km2 20 000 km2 18 000 km2 4 000 km2 A Gangesz és a Brahmaputra torkolati szakasza, habár a jelenleg is képződő delta jóval kisebb, szinte egész Bengáliára kiteljed. A Gangesz már a tenger előtt 480 km-rel ágakra bomlik. A deltákon lerakódó hordalék jellegzetes rétegzettséget mutat. A durvább hordalék már a szárazföld felőli csúcsoknál lerakódik. A legfinomabb szemcséjű anyagot azonban a folyó a delta külső pereméig szállítja. A lerakott anyag dőlésszöge a hordalékjellegétől függően 20 és 40° között ingadozik. A tavakban épülő deltákon azonban többnyire nem haladja meg a 30°-ot. A dőlésszög a delta peremei felé fokozatosan csökken. A legtöbb anyag azonban az egyes folyóágak közelében rakódik le, így a meder fel- magasodása itt sem ismeretlen. Ennek következtében egyes torkolati ágak időről időre elgátolódhatnak, és a visszaduzzasz- tott víz a folyóhátakat áttörve új lefolyási 165
