Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)
IV. Vízesések, zuhatagok
IV. Vízesések, zuhatagok Ha a vízfolyás a forrásától a torkolatáig azonos kőzetből álló területen haladna végig, hossz-szelvénye szabályos mértani formát, parabolikus görbét rajzolna ki. A meder esését azonban éppen az esés gyakori növekedése, a lomhán hömpölygő és a zúgva alábukó vizű szakaszok váltakozása jellemzi. Földtani alaptípusok A vízesések, zuhatagok keletkezésének számtalan oka van. Különösen sok vízesést találunk a negyedidőszaki eljegesedések által átformált síksági és hegységi területeken, így például Kanadában, Észak-Európában, Norvégia és Uj-Zéland fjordjaiban, az Alpok területén. Az egykor eljegesedett magashegységekben (pl. az Alpokban) a fővölgyeket kitöltő jégárak sokkal erősebben kimélyítették völgyeiket, mint a beléjük torkolló mellékvölgyeket a bennük mozgó kisebb gleccserek. A mellékvölgyek ezért magas lépcsővel csatlakoznak a fővölgyhöz, a szintkülönbséget pedig patakjaik alábukó vízesésekkel győzik le. Az Alpok talán leghíresebb vízesésének, a svájci Lautcrbrunnen-völgyben található Staubbachfallnak a vize 300 m magas szikafalon zúdul alá és porlik szét. Ugyancsak a jég eltérő mélyítő munkájának köszönheti keletkezését a kaliforniai Yosemite-patak vízesése a hasonló nevű nemzeti parkban (három szakaszban 740 m magasról zúdul alá), a norvégiai Utigard vízesés (610 m), az új-zélandi Sutherland- (581 m) és Cleve-Garth-vízesés (450 m), a Pireneusok francia oldalán a Gavarnie- vízesés (420 m) vagy Ausztriában a Magas- Tauern hegyei között a Krimmler-vízesés (380 m). Az egykori gleccservölgyek oldalán lezúduló vizek azonban nagy magasságuk ellenére sem tartoznak Földünk legbő- vizűbb vízesései közé. Vízesések jönnek létre a különböző keménységű, ellenállóképességű kőzetsávok határán is. A folyók ugyanis a puhább kőzetbe gyorsabban, könnyebben mélyítik medrüket és így völgyüket is. A zuhatagok képződését elősegíti, ha a vízfolyás emelkedőben lévő területet szel át, illetve, amikor völgymélyítés közben keményebb kőzetsávra bukkan. Gyakran találunk ilyen jellegű vízeséseket áttöréses völgyekben. A Zambézi híres Viktória-vízesése például kemény magmás kőzetből álló küszöbön bukik a mélybe. A legtöbb vízesés és zuhatag azonban geo- lógiailag fiatal, a vetődésekkel létrejött töréslépcsőkhöz, illetve a réteglépcsőkhöz kötődik. Ez utóbbiak enyhe dőlésű, váltakozón keményebb és puhább kőzetekből álló területeken, a keményebb rétegek fel102
