Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

III. Forradalmi események a folyók életében

példájára hivatkozhatunk. Éppen így jött létre ugyanis a folyó Oxford fölötti szaka­sza: a korábbi konzekvens vízfolyások egy­más után lefejeződtek, és az egykor izolált szubszekvens vízfolyások egységes főfo- lyóvá nőttek össze. Földünk számos jelentős folyóján mutatha­tunk ki egykori folyólefejezéseket. A mai Niger például két, korábban teljesen külön életet élő folyóból nőtt össze. A Guineai- öbölbe ömlő Niger mai alsó szakasza hátra- vágódással maga felé fordította a korábban belső deltában elvesző, elpárolgó felső sza­kaszát. A folyólefejezés helyét a Niger Bou- rem környéki éles megtörése jelzi. így a pleisztocén során egy időben még a Szene­gálba ömlő Felső-Nigert teljesen eltérítette eredeti irányától. Az Alsó-Niger eróziós erejét az Iforas hegyei között eredő Air és Adrar mellékfolyóknak köszönhette, ame­lyek a sivatag terjeszkedésével mára száraz vádikká aszalódtak. A Kongó mai vízrendszere is részben folyó­lefejezéssel alakult ki. A harmadidőszakban még a medence belsejében elvégződő felső szakasza előtt a partvidékről hátravágódó alsó szakasz nyitotta meg az utat a tengeri kijárat felé. Egyesek a Duna vaskapui áttörését is folyó­lefejezéssel magyarázzák. A Zala kaptúrája Tűrje térségében azonban bizonyított. A folyólefejezés tehát elsősorban az erózió eredménye, azaz az éghajlati és tektonikai körülményektől független folyamat. A víz­folyások fejlődése során azonban az eróziót számos tektonikai, éghajlati és eusztatikus tényező befolyásolja. Ezek együttesen erő­síthetik, de gyengíthetik is egymást. ______feltételezett régi .»___-olyólefejezés v ízfolyások —helye A vízhálózat változásai Szudán nyugati részén (Le- moine és Lautensach nyomán) Az észak-amerikai Nagy-tavak vízrendsze­rének az Ohio felől a Szent Lőrinc-folyóra átváltó lefolyásának tárgyalásakor már vá­zoltuk az éghajlat melegebbé válásának, a jégtakaró olvadásának, a földkéreg izoszta- tikus elmozdulásának és a lefolyási irányok módosulásának ok—okozati összefüggéseit. A földkéreg kibillenése egymagában nem lett volna elegendő a lefolyási irányok meg­változtatásához. A lefolyás keleti irányba történő eltolódását a Szent Lőrinc-folyó hátravágódó terjeszkedése indította el. Ezt viszont éppen a térszín izosztatikus okokra visszavezéthető, keleti irányba történő ki­billenése segítette elő. 101

Next

/
Thumbnails
Contents