Czaya, Eberhard: A Föld folyói (Gondolat, Budapest, 1988)

III. Forradalmi események a folyók életében

példájára hivatkozhatunk. Éppen így jött létre ugyanis a folyó Oxford fölötti szakasza: a korábbi konzekvens vízfolyások egymás után lefejeződtek, és az egykor izolált szubszekvens vízfolyások egységes főfo- lyóvá nőttek össze.

Földünk számos jelentős folyóján mutathatunk ki egykori folyólefejezéseket. A mai Niger például két, korábban teljesen külön életet élő folyóból nőtt össze. A Guineai- öbölbe ömlő Niger mai alsó szakasza hátra- vágódással maga felé fordította a korábban belső deltában elvesző, elpárolgó felső szakaszát. A folyólefejezés helyét a Niger Bou- rem környéki éles megtörése jelzi. így a pleisztocén során egy időben még a Szenegálba ömlő Felső-Nigert teljesen eltérítette eredeti irányától. Az Alsó-Niger eróziós erejét az Iforas hegyei között eredő Air és Adrar mellékfolyóknak köszönhette, amelyek a sivatag terjeszkedésével mára száraz vádikká aszalódtak.

A Kongó mai vízrendszere is részben folyólefejezéssel alakult ki. A harmadidőszakban még a medence belsejében elvégződő felső szakasza előtt a partvidékről hátravágódó alsó szakasz nyitotta meg az utat a tengeri kijárat felé.

Egyesek a Duna vaskapui áttörését is folyólefejezéssel magyarázzák. A Zala kaptúrája Tűrje térségében azonban bizonyított.

A folyólefejezés tehát elsősorban az erózió eredménye, azaz az éghajlati és tektonikai körülményektől független folyamat. A vízfolyások fejlődése során azonban az eróziót számos tektonikai, éghajlati és eusztatikus tényező befolyásolja. Ezek együttesen erősíthetik, de gyengíthetik is egymást.

______feltételezett régi .»___-olyólefejezés

v

ízfolyások —helye

A vízhálózat változásai Szudán nyugati részén (Le- moine és Lautensach nyomán)

Az észak-amerikai Nagy-tavak vízrendszerének az Ohio felől a Szent Lőrinc-folyóra átváltó lefolyásának tárgyalásakor már vázoltuk az éghajlat melegebbé válásának, a jégtakaró olvadásának, a földkéreg izoszta- tikus elmozdulásának és a lefolyási irányok módosulásának ok—okozati összefüggéseit. A földkéreg kibillenése egymagában nem lett volna elegendő a lefolyási irányok megváltoztatásához. A lefolyás keleti irányba történő eltolódását a Szent Lőrinc-folyó hátravágódó terjeszkedése indította el. Ezt viszont éppen a térszín izosztatikus okokra visszavezéthető, keleti irányba történő kibillenése segítette elő.

101